Vers hétfőn

November 9, 2014, 9:30 pm

≫ Next: Megmentőm, Maybe

≪ Previous: „Annyira vagy normális, mint egy . . . mint egy elmebeteg”

$

0

0

Tudom, hogy tegnap volt, de talán ma sem késő emlékezni...

Radnóti Miklós: Temetőben

Illendőn gyászol e föld:
nem mutogatja gyászát,
nem száll bánat a rögre;
csak fényes héja ropog
szomorúbban az esti
kenyérnek s a tengerek
lassúdad reggeli tánca
lett nehezebb, de jól tudod,
ez sem örökre.

Halottaival úgy bánik e föld,
ahogyan kimenős matrózok
a kocsmák poharával,
ha felforr bennük a nyelt rum:
hosszan nézegetik,
aztán odacsapják!
Így bánik a testtel a föld is.

De elnyugszik a zajgás:
te tudod és tudom én,
mint van az !
 
Csöndes beszédben évek
és évszázak után is
élőkről szólnak először,
holtakról azután csak,
de róluk hosszasabban,
s a szavakon lassan
csörög az örök koszorúk levele
s ebből tenéked is jut,
ki földbeszállsz és néma
emlékedet óvja
majd az időtlen idő!

Vers: Radnóti Miklós Emlékalbum a  Facebookon (hála az égnek, hogy ilyenek is vannak ott)

---

Megmentőm, Maybe

November 10, 2014, 9:59 pm

≫ Next: Novemberi mustra

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

   Talán a Rendszeres Olvasók között akad néhány, aki emlékszik még az októberi mustrából erre a könyvre. Akkor, amint megláttam ezt a cuki kutyás borítót, rögtön megnéztem, milyen könyvhöz tartozik és a fülszöveg is felcsigázott.

   Amikor a kezembe vettem a borítót, azonnal megállapítottam, hogy ez a kutya "élőben" még édesebb, mint az interneten, így pláne nagy elánnal vetettem bele magam az olvasásba, pedig igazán nem én vagyok az, aki vevő mindenféle cukiságra.

   Az első oldalakon egy gyászszertartás kellős közepébe csöppenünk, - ami valljuk be - nem éppen vidám esemény. Ám narrátorunk, a harmincas éveiben járó, jelenleg állástalan piackutató és kutyaimádó Jane szavai bizony mosolyt csaltak az arcomra. A ceremónián jelen vannak az elhunyt férj, Ryan szülei: a szimpatikus Jeffrey és az olykor Jokerre emlékeztető Barbara, néhány családtag, barát, Jane anyja, aki igyekszik jó tanácsokkal ellátni a lányát, ám Jane egyszerűen nem tud mit kezdeni a helyzettel. Elvégre nincs kalauz özvegyeknek.
   A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Ryan után imádott beagle-jét, Barnum-ot is elveszíti, aki tizennégy évig volt hű társa, míg Ryan-nel "csak" hat évig éltek együtt.

   Az anyósa ráadásul nem hajlandó figyelembe venni a Ryannek tett ígéreteket sem, így aztán nem csoda, ha Jane úgy dönt, hogy Philadelphiából visszaköltözik San Diegoba, ahol a barátai és a közelben a családja is él.

   Már az utazást és az álláskeresést tervezgeti, amikor az anyja megoldja egy időre a helyzetét: mivel a nagybátyjáéknak a San Diegohoz közeli Prescottban van panziójuk, és ők úgyis elutaznak a nagynéni kézműtéte miatt néhány hétre, így az egyetlen alkalmazottjuk, Selene mellé jól jön a segítség és egyértelmű, hogy ez Jane lesz. Úgyis szeret sütni. Majd segít a reggeliztetésnél és a süteménysütésben, az ideje többi részét töltheti álláskereséssel és cserében lesz fedél is a feje felett.

   Útközben hozza össze a sors egy kóbor kutyával, akiről akkor nem is sejti, milyen fontos lesz számára és mennyi mindenre megtaníthatja az embert egy kutya.

(...) Egy hét múlva ismét telefonálok. - Miközben leteszem a kagylót, azon gondolkodom, hogy lehet valaki képes kirakni a kutyáját? Azt még megértem, ha valakinek választania kell, hogy a gyerekeit etesse vagy a kutyáját, és akkor beadja egy menhelyre. De kitenni egy parkolóba, hogy gondoskodjon magáról, ahogy tud? Néha nagyon bunkók az emberek. 

    A borítót elnézve és a fülszöveget olvasva, azt gondolná az ember lánya, hogy egy jópofa történettel lesz dolga és garantáltan felhőtlen nevetésben lesz része. Minden adott ehhez: bizarr helyzetek, anyai beszólások, humor és önirónia. Elég, ha csak eszembe jut, Jane mennyire antiszociális, és éppen ő fog egy panzióban dolgozni, ahol vendégek is megfordulnak, akik bizony reklamálnak. Ráadásul ebben a panzióban minden szobát tyúkfajtákról neveztek el, és még a neve is az, hogy: Csirke és gombóc.
Esténként, elalvás előtt Jane rendszerint listát ír, hogy ezzel segítse az elalvást. Miről? Pl.: miért volt ő rossz feleség, mit követett el vagy vélt elkövetni ellene az anyósa stb.  Már itt elégedetten dőlhetnénk hátra, de a regény komoly témákat is boncolgat, és nem csak az özvegységgel való szembesülésre gondolok.

   Hogy mennyi mindent adhat egy kutya a gazdájának, és ha a gazdi odafigyel rá, mit taníthat neki (ahogyan már ezt fentebb is említettem). Lehet, hogy másnak is eszébe jut majd olvasás közben, hogy nem is olyan kutya kutyának lenni.

   A maga műfajában remek kikapcsolódás, sőt merem állítani, hogy kiemelkedik a mostanában futószalagon érkező limonádék közül. Mert nemcsak megnevettet, de el is gondolkodtat és volt néhány eset, amikor teljesen egyetértettem Jane-nel. Mert néhány tulajdonságában, gondolatában magunkra ismerhetünk. Én kifejezetten szeretem az ilyen könyveket, ahol a főszereplő képes ironikus szemmel nézni önmagát és nem csak másokat kritizálni. Nem az a tipikus szirupos, csöpögős olvasmány, hanem olyan, amit elégedetten csuk be az utolsó oldal után az ember lánya, és sajnálja, hogy máris a végére ért.
Kutyabarátokban pedig kötelező!

   Mivel előszeretettel hagytam az asztalon a könyvet, többen is felfigyeltek rá (hála a borítónak), és megnyugtattam őket is, hogy ez egy remek könyv a maga kategóriájában.
(Habár Maybe nem beagle, hanem keverék, de sebaj.)

Az írónő és kutyája, akiről Maybe-t mintázta

Jackie Bouchard: Megmentőm, Maybe
Eredeti cím: Rescue me, Maybe
Fordította: Megyeri Luca
384 oldal
Tericum Kiadó, 2014
3570 Ft
Jackie Bouchard honlapja

Novemberi mustra

November 16, 2014, 2:00 am

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: Megmentőm, Maybe

$

0

0

Igen, így a hónap második felében, amikor kezdenek megtelni a boltok polcai szaloncukorral, mikulással, karácsonyi díszekkel és magazinokkal, ideje szétnézni a mostanában megjelent és megjelenő könyvek között is. És ha már kezd bennünket a Karácsony körülvenni (by Billy Mac), kezdjük is egy karácsonyi hangoskönyvvel!

 "A legjobb karácsonyi ajándék a fülig érő mosoly. Ezt garantálja ez a hangoskönyvünk is, melybe újabb verseket, meséket, humoros történeteket válogattunk a karácsonyról, télről. Karácsonyra és hosszú téli estékre, kicsiknek és nagyoknak, az egész családnak." (a Kiadó)
A CD tartalma:
1. Kosztolányi Dezső: Karácsony - Für Anikó előadásában
2. Slawomir Mrozek: A ponty - Mácsai Pál előadásában
3. Fésűs Éva: Mikulás apó őzikéje - Pogány Judit előadásában
4. Karinthy Frigyes: Karácsonyi szám - Rudolf Péter előadásában
5. Schäffer Erzsébet: Hóban - A Szerző előadásában
6. T.S. Eliot: Dal a jégpacsokról - Mácsai Pál előadásában
7. Kormos István: Vackor és a hó - Hernádi Judit előadásában
8. Stephen Leacock: Carolina karácsonya - Szacsvay László előadásában
9. Karinthy Frigyes: Hit, remény, szeretet (Szabolcska M.) - Fenyő Iván előadásában
10. Grimm: A suszter manói - Für Anikó előadásában
11. József Attila: Betlehemi királyok - Rátóti Zoltán előadásában
Teljes idő: 72 perc.

Nincs kizárva, hogy a CD-n szereplő művek közül egy-kettő a blogban is felbukkan a következő hetekben. 

Karácsonyi ajándék (hangoskönyv)
Kossuth Kiadó
1990 Ft
Már megjelent


Eddig csak antikváriumokban láttam Saramagotól ezt a regényt, de végre itt van újra:

Most először jelenik meg az Európa Könyvkiadó Saramago-életműsorozatában ez a regény, amely a Nobel-díjas író egyik főműve. Főhőse, Ricardo Reis képzeletbeli személy, ám nem Saramago agyából pattant ki: a nagy portugál költő, Fernando Pessoa álmodta meg saját költőtársául. Személyiséget, életművet, szinte teljes életrajzot kreált neki, ám az 1910-es évek végén mintha megfe- ledkezett volna róla, s megszakadt a történet. Az így megkezdett fonalat vette fel José Saramago, hogy befejezze, amit Pessoa elindított, és végül örökre lezárja Ricardo Reis szemét. A szerzőre oly jellemző, meghökkentő alapötletből varázslatos fantáziával megkomponált történet kerekedik...

José Saramago: Ricardo Reis halálának éve
Fordította: Székely Ervin
556 oldal
Európa Kiadó
3590 Ft
Már megjelent


Folytatódik a ronda Thomas Mann-sorozat is. Milyen szerencse, hogy két éve akciósan ráakadtam az Európás kiadásra, amiben ráadásul A Doktor Faustus keletkezése is olvasható.

Thomas Mann már régóta készült arra, hogy a Faust-témát feldolgozza. Kezdettől fogva úgy gondolta, hogy az ördöggel cimboráló hőse zeneszerző lesz. Adrian Leverkühn alakjában azonban nem pusztán egy komponista, hanem általában a művész jelenik meg, aki végigjárja az utat az ihletnélküliség poklától a megszállottság isteni vagy ördögi örömén át a teljes elernyedésig és tönkremenetelig.

Thomas Mann: Doktor Faustus
Adrian Leverkühn német zeneszerző élete, elmondja egy barátja
Fordította: Szőllősy Klára
616 oldal
Gabo Kiadó
4500 Ft
Már megjelent


Nagy Testvér köztünk él, még ha a fülszöveg ezt nem is ismeri el:

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban "csak" keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán... De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - talán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.


George Orwell: 1984
Fordította: Szijgyártó László
360 oldal
Európa Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: november 17. 


Egy újabb kötet Herczeg Ferenctől az Aranyrög Könyvtárban:

A könyv két család sorsának évszázados összekapcsolódását bemutató izgalmas intellektuális játék. A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A személyiségek tükörjátéka mintha már a későbbi egzisztencializmus előzetes paródiája lenne...

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete
Aranyrög Könyvtár
112 oldal
Kráter Műhely Egyesület
2300 Ft
Várható megjelenés: november 20. 


Vajon miért is nem lepődöm meg azon, hogy Nyáry Krisztián új könyveiben nem egy olyan magyarról olvashatunk, akit itthon nem becsültek meg?
Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történeteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweis Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.

„Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim.”

Nyáry Krisztián Bányai Júlia férfinek öltözve harcolta végig a szabadságharcot, Bem József századosa lett, majd férjhez ment, és vendéglőt nyitott Egyiptomban. Cziffra György zongoraművésszel követ törettek Recsken az ávósok, hogy soha többé ne tudjon hangszeren játszani. Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja emberfeletti teljesítményt nyújtva ugyanazon a napon nyert aranyérmet vízilabdában és gyorsúszásban is. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő húsz éves kitartó küzdelemmel elérte, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon. Lakatos Menyhértíró annak köszönhette, hogy cigányként gimnáziumba járhatott, hogy gyerekkorában – puszta szórakozásból – puskával majdnem halálra sebezték. Papp Lászlót, minden idők legeredményesebb magyar ökölvívóját párthatározattal tiltották el, hogy megmérkőzhessen a profi világbajnoki címért. Papp Simon, a világ egyik legjobb olajkutató mérnöke életfogytiglani büntetését töltve, a börtönből fedezte fel Magyarország legfontosabb olajmezőit. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője olyan erősen ragaszkodott tanaihoz, hogy orvostársai és a családja bolondokházába záratták, ahol ápolói agyonverték. Széchenyi Ödön rengeteg munkával létrehozta Magyarország első tűzoltóságát, de csak Isztambul tűzoltóparancsnokaként kapta meg az őt megillető megbecsülést. Veres Beniczky Hermint annyira feldühítették Madách tanai a nők alacsony szellemi képességeiről, hogy kiharcolta az első, nőket oktató főtanoda megalapítását.

Harminchárom igaz történet kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar emberekről, akik hittek igazukban, és akár győztek, akár elbuktak, mindig tisztességgel és konok következetességgel vállalták döntéseik következményeit. 

Nyáry Krisztián: Igazi hősök
33 magyar
248 oldal
Corvina Kiadó
4500 Ft
Várható megjelenés: november 25. 

Két távoli világ: a II. világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája. Ecuko mindkét világ részese. Előbbiben első gyermekével várandós, ami a boldog jövő ígéretét hordozza, és legalább annyi fenyegetést is. De ezer szál köti a múlthoz, a hagyományos japán élethez, ahol a férfi, az apa, a férj szava az úr. Utóbbiban, harmincegynéhány évvel később Ecuko egy családi tragédiát követően már tudja, mit tartogatott számára a jövő: az ígéreteket vagy a fenyegetéseket váltotta-e be.
A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro feltár, de nem elemez. Az olvasóra bízza, mit érez és mit fejt meg a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Nincs kimondva szinte semmi, csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől a semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány - a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad.
Kazuo Ishiguro A dombok halvány látképe, a japán származású angol író első regénye 1982-ben született, és rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének. Második regénye, A lebegő világ művésze még szélesebb körben tette ismertté írója nevét, majd a világhírt a Napok romjai hozta meg számára, amelyből emlékezetes film készült. Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták. Regényíróként és novellistaként tartják számon, de forgatókönyveket, sőt dalszövegeket is ír.

Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe
202 oldal
Cartaphilus Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: november 24.


Bár nekem a borító nem tetszik, a tartalom igencsak ígéretesen hangzik:
A párizsi feleség csupán a történet kezdete volt...

A négy részben elmesélt, valódi szerelmes leveleket és táviratokat a történetbe szövő Mrs. Hemingway feltárja a drámai szerelmi háromszögeket, amelyek tönkretették Hemingway házasságait. Az 1920-as évek bohém Párizsától az 1960-as évek hidegháborús Amerikájáig ívelő, a híres "elveszett nemzedék" alakjaival teli regény a szenvedély, szerelem és szívfájdalom lebilincselő története.

Naomi Wood alapdiplomáját Cambridge-ben, mesterdiplomáját és doktorátusát a Kelet-angliai Egyetemen szerezte. A Mrs. Hemingwayt megalapozó kutatása során eljutott a londoni British Librarytől a washingtoni Kongresszusi Könyvtárig, valamint felkereste Ernest Hemingway otthonait és törzshelyeit Chicagóban, Párizsban, Antibes-ban, Key Westben és Havannában. A Mrs. Hemingwayt jelölték Dylan Thomas Díjra, amely az egyik legrangosabb, fiatal íróknak járó elismerés.
Hadley, Pauline, Martha és Mary. Ernest Hemingway feleségeként mind a négyen tudták, milyen generációjuk leghíresebb, legvonzóbb íróját szeretni, és általa szeretve lenni. Mindannyian azt gondolták, hogy szerelmük örökké tart majd, és mindannyian tévedtek: egyik nő sem volt képes megtartani őt.

Naomi Wood: Mrs. Hemingway
288 oldal
Alexandra Kiadó
3499 Ft
Várható megjelenés: november 28.

Szép borító, ígéretes belső:

1854 és 1929 között elhagyott gyerekek tízezreit szállították vonaton az Egyesült Államok keleti partvidékéről a közép-nyugati országrészbe. A gyerekek sorsa csak a vakszerencsén múlott: vagy befogadó, szerető családra leltek, vagy gyermekkorukat és fiatalságukat kemény munkával, szolgaságban töltötték.
Fiatal ír bevándorlóként Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyerekeknek, akik New Yorkból indultak vonattal a bizonytalan jövő felé. Később visszatér a keleti partvidékre, Maine partjai mentén éli csendes, nyugodt életét, emlékei pedig szinte a feledés homályába vesznek. Ám padlásán, ládákba rejtve ott sorakoznak mozgalmas életének relikviái.
A tizenhét éves Molly Ayer tudja, hogy csak azért nem kell bevonulnia a fiatalkorúak börtönébe, mert közhasznú munkában segíthet kitakarítani az idős hölgy padlását. Miközben segít kiválogatni Vivian holmiját, rá kell jönnie, hogy a látszat ellenére sok közöttük a hasonlóság. Molly penobscot indián, akit kézről kézre adtak a nevelőszülők. Vivianhez hasonlóan őt is idegenek nevelték fel, s neki is választ kell találni néhány, a saját múltjával kapcsolatos kérdésre.
Christina Baker Kline regénye részletekben gazdag, nagyívű történetet mesél el, melyben egyformán szerephez jut a történelem, az egyéni kitartás, a váratlanul köttetett barátság lehetősége és magunkban tartott titkok sorsfordító szerepe.
"Ez a regény két makacs, bátor nő története... A valahová tartozás, a család, az elfogadás iránti vágyról szól, no meg arról, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra is váljanak." (Kathleen Kent)

Christina Baker Kline: Árvák vonata
312 oldal
Alexandra Kiadó
3699 Ft
Várható megjelenés: november 28.


Off: én is csak annyit szeretnék kérni Mindenkitől, aki úgy gondolta, hogy a következő hetekben sorban áll a postán, kezében egy képeslappal vagy borítékkal, hogy azt feladja nekem, ezúton kérem, ne tegye. Spóroljuk meg azt a 90, 115 Ft-ot vagy még több pénzt és a postásnak se adjunk dupla munkát azzal, hogy visszavigye a képeslapot, levelet, akármit. Tényleg nem szeretnék semmit Karácsonyra, és idén az én angyalkáim és kisördögeim is kimenőt kapnak, ők sem keresik fel különböző méretű küldeményekkel a postát, hogy útjukra indítsák őket. Köszönöm a megértést. A blogban természetesen nem marad el a Karácsonyozás, szerintem így is tökéletes lesz. És még pluszban fizetni sem kell érte.

Vers hétfőn

November 16, 2014, 9:30 pm

≫ Next: Cipelő cicák, Pom Pom meséi és mondókák

≪ Previous: Novemberi mustra

$

0

0

 Múlt héten a kezembe akadt A magyar költészet antológiája (Osiris Kiadó, 2003), melynek tartalomjegyzékét böngészve bukkantan egy újabb gyöngyszemre Reviczky Gyulától:

Reviczky Gyula: Ha durva módon sértelek

Ha durva módon sértelek:
Lelkedre valahogy ne vedd.
A sérelem, ha mutatod,
Hogy fáj szivednek: még nagyobb.

Nevess csak rajta, rajtam is.
Ne is gyanítsák, hogy hamis
A jókedv, mely szemedben ég,
S hogy szíved meg van ölve rég.

Kaczagj, ha durva szó gyaláz.
Hogy' illenék hozzád a gyász!
Oly nőnél, mint te vagy, szegény,
Gúny, hogyha könny csillog szemén.

 
Vers

Cipelő cicák, Pom Pom meséi és mondókák

November 19, 2014, 7:28 am

≫ Next: Vágyaim listája

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

   Van az úgy, hogy az ember lányának agya csupán egy-egy mesekönyv tartalmának befogadására képes, így ilyenkor legszívesebben ezeket veszi a kezébe. A gyerekkönyvtárban nézelődtem, amikor is kiválasztottam Varró Dániel mondókás kötetét, a Cipelő cicák a városbant és három történetet Pom Pomtól.

    A cipelő cicákról már hallottam, de ez volt az első találkozásunk. A három cica: Cicó, Pepe és Lőri három gyerek játékcicái, akik valójában nem hétköznapi játékok, hanem varázserővel bírnak és igencsak pajkosak. A cicák olyan aprók, hogy elférnek Lili, Marci és Dorka kezében, akik szívesen magukkal is viszik kedvenceiket. Ezért is kapták a cipelő jelzőt. Bár bevallom, az első gondolatom az volt, hogy a cicák valamit cipelnek, de nem, őket cipelik a gyerekek.

    Ebben a kötetben négy mesét olvashatunk: rögtön az elsőben iszonyatos felfordulást csinálnak kis gazdáik távollétében, aztán játszótérre mennek, majd az állatkertbe és végül a kirakodó vásárban bukkannak fel.

    Tudom, hogy nem én vagyok a mesék célcsoportja, ezért is valószínű, hogy nem égtem a vágytól, hogy megkeressem a sorozat másik két kötetét is. A rajzok és a mese is aranyos, de valami hiányzott. Magam sem tudom, mi, pedig szeretem a cicákat is, a történetekben is felbukkan valami tanulság, a humornak sincs híján, de a következő három kötetet már szívesebben olvastam. (A cicákat pedig tényleg nem tűnik nehéz megvarrni.)

   
Berg Judit: Cipelő cicák a városban
Illusztrálta: Agócs Írisz
56 oldal
Pozsonyi Pagony Kiadó, 2012
2690 Ft


   Igen, igen, Pom Pom meséit. Valószínűleg, mert ezen nőttem fel és a mai napig szívesen megnézek egy-egy részt, ha valahol rábukkanok.

  Festéktüsszentő Hapci Benőt senki sem szerette a városban, mert mindenkit csak zavart az állandó tüsszögése, így a város lakói eltolták a házát is. Azonban egy nap Benő a városban járva éppen azzal tesz jót a tüsszentésével, aki a kitelepítését sürgette.

 Ugye a radírpók is ismerős? Aki bármit kiradíroz, ami nekünk nem tetszik. Egy nap az ő segítségére lesz szükség, amikor Gombóc Artúr egy madárkereskedő "áldozatául esik"és kénytelen vitaminon élni egy kalitkában. Itt csak a radírpók tud segíteni, akit nem is olyan nehéz megtalálni, hiszen ahol jár, eltűnik valami.

  Nem is gondolnánk, hogy egy ruhaszárító kötélnek is lehet önérzete. Pedig van! Picur nem is érti, amikor egy reggel Pom Pommal a fején fejvesztve menekülő járókelőkkel találkozik, akik a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél elől igyekeznek menedéket találni. De hogyan is lett ilyen elvetemült egy egyszerű ruhaszárítókötél? Mindezt megtudhatjuk Pom Pomtól.

   Ha csillagoznék, mindhárom Pom Pom-mese biztosan megkapná az ötöst, mert aranyosak, szerethetőek a figurák, akár emberek, akár madarak vagy bármilyen más szerzetek. És Pom Pom minden alkalomra tartogat egy-egy kedves és tanulságos történetet, míg Picurt elkíséri az iskolába. Sajdik Ferenc illusztrációi pedig régi kedves ismerősök, hála a rajzfilmnek (bár utóbbiban kidolgozottabbak). És a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy a mai gyerekek számára is elérhetőek könyvformában is.


Csukás István: Festéktüsszentő Hapci Benő, A radírpók, Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél
Sorozat: Pom Pom meséi
Illusztrálta: Sajdik Ferenc
Könyvmolyképző Kiadó, 2010, 2011, 2012
1699-1699 Ft és 1899 Ft

 

  Varró Dániel immáron második mondókás kötetére a meséskönyvek között bukkantam és rögtön bele is vetettem magam az olvasásba. A könyv immár a nagyobb gyerekeknek készült, de én is remekül szórakoztam rajta. E

   gy kérdéssel indul a mondóka, amire többféle válasz is érkezik, de minden esetben nem, nem, hanem-mel végződik és itt kapunk választ is a kérdésre.

Mit kell itt ezzel a könyvvel csinálni?
Érdemes állatos keksszel kínálni?
Vagy bántalmazz vele egy eladót tettleg?
Tépd szét, és tedd vissza?
Nem, nem, hanem
vedd meg! (fülszöveg)

 Szóba kerül, hány keze van anyunak, miről tudjuk meg, hogy örül vagy milyen a tigris. A rajzok tökéletesen illenek a mondókákhoz, úgyhogy igazi telitalálat ez a kötet. A nyelvi bravúrjai pedig zseniálisak, így szókincsfejlesztőnek sem utolsó. Kíváncsi vagyok a másik két kötetre is, az egyik a kicsiket célozza meg, a most megjelent pedig a már nagyobbakat.

(És ki tudja, talán még néhány év, és Varró Dániel az én korosztályomat is megörvendezteti egy neki szóló kötettel.)

Varró Dániel: Nem, nem, hanem

Illusztrálta: Agócs Írisz

40 oldal

Manó Könyvek, 2013

2490 Ft

Vágyaim listája

November 22, 2014, 6:18 am

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: Cipelő cicák, Pom Pom meséi és mondókák

$

0

0

   Mindannyiunknak vannak vágyai. Van, aki autót szeretne, síkképernyős tévét, kronográf karórát, mint Jocelyn Gourbette. Van, aki elköltözne a városból és divatos ruhákat vásárolna, mint az ikrek: Danièle és Françoise. És van, aki csak azt szeretné, ha a gyerekei boldogok lennének, mint Jocelyne Gourbette. Az a Jocelyne, aki a fentebb említett Jocelyn felesége, egyben narrátorunk és akinek az élete fokozatosan bontakozik ki előttünk.

   Jocelyne átlagos, negyvenhét éves  kisvárosi nő. Arras-ban él férjével, aki egy gyárban dolgozik és rövid időn belül művezető is lehet. Több mint húsz éve ismerik egymást. Két gyerekük van: Romain, aki főiskolás, de mellette dolgozik is és Nadine, aki Londonban forgat rövidfilmeket.  
Jocelyne egy rövidáruboltot vezet és mellette a tündérujjak blog szerzője, ahol nemcsak a boltról, de kötésről, varrásról, egyszóval mindenféle kézimunkáról ír és igyekszik  mindezt népszerűsíteni. Méghozzá igencsak sikeresen.

    Jocelyne élete nem volt könnyű: tizenhét éves volt, amikor a szeme láttára veszítette el az édesanyját, nem sokkal később az édesapja szélütést kapott, akit rendszeresen látogat, de hatpercenként új élet kezdődik az apa számára. Emiatt kellett lemondani leghőbb vágyáról, hogy divattervezést tanuljon és került eladóként jelenlegi helyére. De nem lázadt, beletörődött a sorsába. 
  
   Barátnői, Danièle és Françoise egy kis szépségszalont üzemeltetnek, megszállott lottózók, keresik az igazit és arról álmodoznak, ha egy nap rájuk mosolyog Fortuna, mihez kezdenek a nyereménnyel. Így történik, hogy egy nap rábeszélik Jocelyne-t is, tegye próbára a szerencséjét. És megtörténik a csoda: azokat a számokat sorsolják ki, melyeket a gép Jocelyne szelvényére kiválasztott. 

   De mi történik akkor, ha ő nem úgy reagál a hírre, ahogy azt elvárnánk? Mi van, ha Jocelyne vágyainak listája nem is olyan hosszú és nem olyan dolgok szerepelnek rajta, amit 18 millió euróból meg lehetne vásárolni?

    Az, aki gazdag, észrevesz minden csúnyaságot, mert arcátlan módon azt gondolja, hogy a dolgokat meg lehet változtatni. Csak fizetni kell érte.
    De én nem vagyok gazdag. Igaz, van egy 18 547 301euró 38 centes csekkem (...). Nincs másom, csak a kísértés. A gazdagság kísértése. Egy másik élet lehetősége. Hogy egy új házam legyen. Új tévém. Hogy egy csomó új dolgot vásároljak.
    De ez a lényegen mit sem változtat.

    Eddig azt hittem, csak a kortárs olasz szerzők könyveit olvasva ámulok és bámulok és bólogatok, hogy milyen igazuk van, de rájöttem, így van ez a franciákkal is. Miért? Mert őszinte, egyszerű, hétköznapi emberek a főszereplőik, akik akár mi magunk vagy éppen a szomszédaink, ismerőseink is lehetnének. Emberek, akik ugyanolyanok, mint mi: nekik is megvannak a maguk apró-cseprő problémáik, élik az életüket és hasonlóan gondolkodnak, mint mi. Akiknek olykor igencsak beletipor a sors az életükbe, de ha kell, felállnak, változnak és változtatnak és mennek tovább az útjukon. 

A fájdalom a maga módján mindenkiből új embert csinál.

    És még nem is említettem a művészeti utalásokat: Jocelyne évekkel korábban olvasta Albert Cohen Az úr szépe c. regényét, melynek történetét bár röviden elmeséli és a végkifejletet is elárulja, de ezek után szívesen elolvasnám - feltéve, hogy magyarul is megjelenik. A másik utalás pedig zenei: a grófné áriájaMozart Figaro házassága c. operájának III. felvonásából, ami telitalálat.

     Nagyon tetszett Jocelyn beszélgetése a pszichológusnővel és a Szerencsejáték Rt. igazgatójával. Rendkívül tanulságos és valószínűleg, tényleg így zajlanak le az események a nyertes és a nyereményátadók között. (Bár még nem nyertem nagyobb összeget semmilyen szerencsejátékon és nem is lottózom.)
 
   Elgondolkodtató, olvasmányos, nyugodtan mondom, hogy letehetetlen történet egy asszonyról, akinek egy nap bekopogtat a változás az életébe és mindent felforgat. Akinek újra kell gondolnia a vágyai listáját, az életét, a házasságát, ahogyan a férjének is. Vajon a pénz tényleg megváltoztatja egy ember, egy házaspár életét? És ez a változás vajon jó vagy rossz?
 
   Ki tudja, miután becsuktuk ezt a vékony könyvet (amit ajánlatos csak rövid szünetek beiktatásával olvasni), talán mi is újraírjuk saját vágyaink listáját.

   A kisregényből színdarab és film is készült, utóbbit az egyik oldalon meglehetősen lepontozták.
   A magyar kiadás borítója egyszerűen gyönyörű. Emiatt is figyeltem fel a rá a könyvtárban.

Szeretnék azok közé a szerencsések közé tartozni, akik dönthetnek az életükről, azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit remélhetünk.

Grégoire Delacourt: Vágyaim listája
A nők megérzik az ilyesmit  
Eredeti cím: La liste de mes envies
Fordította: Tóth Réka
188 oldal
Park Kiadó, 2014
3500 Ft

Vers hétfőn

November 23, 2014, 9:30 pm

≫ Next: Téli ünnepkör

≪ Previous: Vágyaim listája

$

0

0

Kaffka Margit: Nem hiszek

Egy fáradt pille ringott haldokolva
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve űzött őszi sugarat.

Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsuzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.

Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
És csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak,
Oly teli fénnyel, mint tán soha még.

Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
- És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.

Álmodtam én már sokszor égiszépet
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.

Tudom: jő majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.

1901

Vers

Téli ünnepkör

November 25, 2014, 9:30 pm

≫ Next: Decemberi mustra

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

     Vasárnap lesz advent első vasárnapja, így a karácsony lassacskán kopogtat az ajtónkon. Természetesen mindezt már néhány hete felfedezhettük, hiszen a boltok polcai és kirakatai megteltek szaloncukorral és karácsonyi díszekkel.

      De a téli ünnepkör nem az adventtel veszi kezdetét, hanem már Márton napján (november 11.), ahogyan az Telegdi Ágnes könyvéből is kiderül. Ekkorára már befejeződtek a mezőgazdasági munkák, korábban sötétedett, így az embereknek volt idejük és lehetőségük megünnepelni az újbort, az az évi termést és pihenni a fárasztó munkák után.


  A kötetben Márton-naptól egészen a farsang végéig ismerkedhetünk meg a különböző vallási hagyományokkal és történetekkel (melyek közt találtam egy igencsak hihetetlent), népszokásokkal, az ünnepek eredetével és készíthetünk enni-innivalót (mézeskalácsot, bólét, sült gesztenyét, farsangi fánkot), ill. különféle technikákkal (patchwork, keresztszemes hímzés, ragasztás, festés) dekorációt a jeles alkalmakra.

  A különböző fejezetek jól elkülönülnek, mindegyikben számos ismert és ismeretlen információval gazdagodhatunk és tehetjük próbára a kézügyességünket.

    Megtudhatjuk, mi köze Mártonnak a libához, hogyan ünneplik a karácsonyt a világ különböző pontjain, olvashatunk András napjáról, Szent Miklósról, Luca-napról, karácsonyi, szilveszteri és újévi szokásokról és babonákról, egészen a farsang végéig.

   Nem meglepő, hogy mackós dekorációk is készülnek, hiszen Telegdi Ágnes a Barnabás mackós könyvek szerzője is, bár azt túlzásnak tartom, hogy készítsünk saját magunknak is mackószobát, mert milyen jól fog mutatni. Igen, ahol gyerek(ek) is van(nak) a családban, de egy felnőtt, aki mackószobával játszik, mégis csak furcsa, nem?

   De a szerző nem feledkezik meg az itt telelő énekesmadarakról sem, hasznos tanácsokat tudhatunk meg az ő etetésükről is.

     A kötet végén sablonokat (pl.: mikuláscsizma) és az ünnepi készülődéshez is hasznos tanácsokat kaphatunk: hogyan rögzítsük a fát vagy hogyan válasszunk ajándékot. Nos, utóbbihoz kapcsolódóan jutott eszembe, milyen fontos is, hogy személyre szabott legyen az az ajándék és az ajándékozott valóban tudjon neki örülni. Nem arra gondolok, hogy toronyórát vegyünk láncostól, de nincs annál rosszabb, amikor ott áll előttünk az ajándék és épp csak valamelyik szeretetszolgálat emblémája hiányzik róla. Vagy valamelyik termék vagy cég logója virít rajta, mert valójában reklámajándék, amiből volt még otthon bőven. Mi pedig igyekszünk mosolyt erőltetni közben az arcunkra...

   Összességében egy igényesen összeállított kötetet kap, aki a kezébe veszi. Bár bizonyos adatok olykor - ha röviden is - ismétlődnek, látszik, hogy alapos munka előzte meg a megírását. A kézműves oldalakról pedig ránk is átragad Telegdi Ágnes rajongása irántuk. (Azért az "albínó" karácsonyfától a hideg is kiráz.)  Ha nálunk nem maradna el idén a teljes érdektelenség, biztosan elkészíteném pici cserépből, fagolyókból és filcből a Mikulásmanót, ami nagyon tündéri.
Többször találkoztam a hozzávalók között a melegen száradó ragasztóval, azaz a ragasztópisztollyal, ami nem éppen olcsó és szerény véleményem szerint a pillanatragasztó vagy a Technokol is remekül használható helyette, legfeljebb tovább tart a száradása.

   A finomságok hozzávalói pedig nem egy esetben nem éppen pénztárcakímélőek (elég csak a szilveszteri bóléra gondolni), de egyszer élünk, ugye és egy évben csak egyszer van karácsony, szilveszter, farsang stb.

  A különböző napokhoz kapcsolódó népi megfigyeléseket és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok felidézését külön kiemelném,  a Bálint-napi megfigyelésért jár a mezei piros pont, hiszen egy szó sem esik a manapság oly divatos virág- és ajándékboltosok ünnepéről, hanem egy olyan dolgot tudtam meg erről a napról, amit eddig nem is sejtettem.
   Tamás napján(december 21.) pedig várjuk a havat, hogy szép fehér legyen a Karácsonyunk!


  Telegdi Ágnes közössége a Facebookon, amit a másik könyve népszerűsítésére hozott létre, de érdemes rápillantani, mert nem egy szép képet találunk az albumaiban. A bejegyzésben felhasznált képeket is onnan hoztam. Ráadásul az oldal fb-regisztráció nélkül is megtekinthető.

Telegdi Ágnes: Téli ünnepkör
Kreatív ötletek, hasznos tanácsokMárton-naptól farsangig
144 oldal
Aréna 2000 Kiadó, 2009
3690 Ft

---

Decemberi mustra

November 27, 2014, 10:00 pm

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: Téli ünnepkör

$

0

0

 ... és egy kis novemberi is:

Nemrég jelent meg Kőrösi Zoltán új könyve, amiről a múlt heti Aranymetszésben is beszélt. Engem felcsigázott.

,,Lehet siránkozni, lehet szomorkodni, oly mindegy, a lényeg a kikerülhetetlen változás, és persze az alkalmazkodás. Az ember a legalkalmazkodóbb állat... az idő lényege éppen a változás. És nem tudhatod, melyikből melyikbe lépsz bele, persze kétszer ugyanabba sohasem, ez nem is kérdés, ellenben eldönthetetlen, hogy a múlt felől törekszel a jelenen át a jövő felé, avagy a jövőből csurogsz reménytelenül a jelenen át a múltba."
,,Figyelj, elmesélek neked egy életet" - Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek.
Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra.
A Szívlekvár meséjében az is megtörténhetett volna, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki túlélvén a háborút, magyar tolmács lett.
Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, s miként gyógyíthatnak a történetek - kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő lebilincselő történelmi családregényéből.

Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
432 oldal
Libri Kiadó
3990 Ft
Már megjelent


Az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni naplóit is kézbe vehetjük a héten.

Gyarmati Fanni (1912-2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak ,,Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében.
Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban - mint tudjuk - mégis bekövetkezett.
Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Naplók 1935-1946 I-II.
1200 oldal
Jaffa Kiadó
9900 Ft!!!
Már megjelent


Valószínűleg, ennek a könyvnek köszönhetően, ismét lesz néhány internetező, aki valamelyik böngészőnek köszönhetően idetéved, de remélem, erre a könyv kíváncsiak lesznek:

Peking, 1914. A nyolcéves mandzsu hercegnő, Keleti Ékkő egy paraván mögül nézi végig, amint apja közösül egy elkötött lábú kínai szolgálólánnyal. A kislány tettére fény derül, és élete örökre megpecsételődik: Japánba küldik egy távoli rokonhoz. Soha többé nem tér vissza a szülőházába.
A keleti Mata Hari-ként is emlegetett Josiko Kavasima élettörténetén alapuló regény egy olyan nő sorsát mutatja be, aki kora szokásaira fittyet hányva a kalandos életet választja. Különleges adottságait, tehetségét és szépségét kihasználva a második kínai-japán háború idején kémnőnek áll. Prostituáltakat megszégyenítő szerelmi kalandjai révén kapcsolatba kerül az alvilággal, a legfelsőbb társadalmi rétegekkel, sőt még a császári családdal is. Azonban az okos, bátor, ugyanakkor érzékeny nő a történelmi események hatására menekülni kényszerül. Miközben bujdosni próbál üldözői és rossz lelkiismerete elől, rádöbben, hogy a sorsát ő sem kerülheti el.

Maureen Lindley: Keleti Ékkő titkos emlékiratai
312 oldal
Tericum Kiadó
3970 Ft
Várható megjelenés: november 28.


Végre az Ulpius ismét kiad két normális könyvet, ráadásul az általam csak anonimnak titulált sorozatából. Ebben jelent meg annak idején az Ezer éve itt vagyok is és Carole Martinez másik regénye, azÖsszevarrt szívek, amit tavaly olvastam. Bár bejegyzés nem született róla, de ha annyit mondok, hogy egy hétvégén kezdem el és rögtön 200 oldalt azonnal befaltam belőle, ez sokat elárul. Aki szereti a mágikus realizmust, szeretni fogja Carole Martinezt is. Bár az árak borsosak (mint mindig), de ezeknek a köteteknek kivételesen jó a kötésük és hamarosan úgyis megint lesz Ulpiusos 2+1 akció a Libriben és valószínűleg más boltokban is, így már elfogadhatóbb áron beszerezhetjük.

1187-ben, menyegzője napján, a megrökönyödött násznép füle hallatára, az ifjú Esclarmonde nem mond igen-t. Életét Istennek ajánlja és szeretné, ha tiszteletben tartanák a fogadalmát, apja szándékai ellenére, aki a Suttogások uradalmának főura. A fiatal lányt befalazzák a várkápolna tőszomszédságában épített cellába, ahonnan mindössze egy kis rácsos ablak nyílik a külvilágra. Esclarmonde akkor még nem sejti, ki költözik vele a sírkamrába
Az áhított magánytól távol, Esclarmonde az élők és holtak keresztútján találja magát. Cellájából szerteszét suttogja akaratát apja uradalmában, és ez a lehelet a Szentföldig repíti.
Carole Martinez szabad utat enged képzelete költői hatalmának, és az álom határvidékén, egyszerre misztikus és testközeli élményre hív. Magával visz sajátos, ábrándos és kegyetlen, megkapó érzékiséggel teli világába.
Carole Martinez 1966-ban született. Összevarrt szívek című első regénye számos irodalmi díjat kapott.

Carole Martinez: Suttogások uradalma
Ulpius-ház
3499 Ft
Várható megjelenés: december 3.

Matthieu és Libero gyermekkoruk óta elválaszthatatlan barátok. Egy napon mindenki csodálkozására hátat fordítanak ígéretes filozófiai tanulmányaiknak. Hazatérnek Libero szülőfalujába, a festőien szép és vad korzikai hegyek közé, hogy átvegyék a helyi bár üzemeltetését, és Leibniz tanításaihoz híven a szerény ivót a lehetséges világok legjobbikává változtassák. De hamarosan maga a pokol vendégeskedik a pultnál, nyomorult boldogságról álmodozó nyomorult emberek régi sebeit szakítva fel. A nagy kaland tragédiába torkollik
A Goncourt-díjas francia író, Jérôme Ferrari szépséges modern parabolája Szent Ágoston földi birodalmak mulandóságáról szóló prédikációjára visszhangzik, könyörtelen élességgel idézve meg az örök átkot, amely a halandókat arra ítéli, hogy saját szemükkel lássák az általuk épített világok összeomlását, s hogy könnyön és véren át folyton újraszőjék képtelen mítoszaikat.

 Jérôme Ferrari: Intelem Róma bukásáról
Ulpius-ház
3499 Ft
Várható megjelenés: december 3.


A friss Nobel-díjas Patrick Modiano legutóbb is már a Tarandusnál jelent meg a könyve, jövő hónapban rögtön kettővel is előrukkolnak:

 Jean húsz év elteltével visszatér Párizs egyik városrészébe, ahol fiatalkora meghatározó időszakát töltötte. Az utcákat s kávézókat járva fölidézi mindazt, ami akkori szerelméhez, Dannie-hoz köthető: megismerkedésük körülményeit, a lány titokzatos életének töredékes részleteit, rejtélyes barátait, akik inkább hasonlítottak összeesküvőkre, mint ártatlan egyetemistákra.
Fekete notesza segítségével - amelybe mániákusan jegyzi föl az élete során felbukkanó neveket, címeket, fontosnak tűnő mondatokat, eseményeket - igyekszik eligazodni a múlt eseményei között, összerakni a töredékekből a teljes képet, s megérteni, mi miért történt. Ki volt Dannie, és hová tűnt hirtelen? Kik voltak a barátai, és mire készültek valójában?
Modiano a tőle megszokott módon vegyíti a valóság és a jelen idejű történések közé az emlékeket, a képzelet szülte párbeszédeket és az álomvilágot, hogy hőse ezek segítségével határozza meg önmagát és élete értelmét.

Patrick Modiano: Éjfű
168 oldal
Tarandus Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: december 5.

 Jean kísértetként bolyong Nizza utcáin, végigjárja a kávézókat, parkokat és tereket, ahol Sylviával éltek hét évvel ezelőtt. Eszébe idézi a lány alakját, hangját, illatát, gesztusait, és a nyakában lógó gyémántot, a hírhedt Dél Keresztjét, amely oly sok ember halálát követelte már a történelem évszázadai folyamán.

Emlékei fölidézése során elmeséli, hogyan ismerkedtek meg Sylviával, és hogyan jutottak hozzá a Dél Keresztjéhez, miért éppen Nizzában akartak elbújni a kíváncsi tekintetek elől, és miként akartak túladni a gyémánton, amelynek árából egész életüket gondtalanul tölthették volna. De miért csak ,,volna"? És miért van Jean most, hét év elteltével egyedül? Miért magányosan emlékszik vissza mindarra, ami történt?

Modiano e korábbi regénye krimibe illő izgalmakat és fordulatokat tartogat számunkra, miközben nyomozóként göngyölítjük föl az ügy és vele egy emberi élet szálait.

Patrick Modiano: Augusztusi vasárnapok
184 oldal
Tarandus Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: december 5.


A Kalligramnál folytatódik Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása, ezúttal az Aranysárkány van soron. 

A kiadó egyik legrangosabb vállalkozása Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása, amely eddig igen komoly szakmai visszhangot és elismerést váltott ki. Az Aranysárkány az életműben is kiemelt fontosságú regény, így filológiailag hű kiadása nagy érdeklődésre számíthat. 

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
1264
Kalligram
3990 Ft
Várható megjelenés: december 5. 




A latinórákról csak annyi maradt meg bennem Petroniusról, hogy egy lakomán felvágta az ereit és míg folydogált a vére, ő elcsevegett a vendégekkel. Ill. még arra emlékszem, hogy nem szerettem.
Talán majd, ha belekukkantok ebbe a szép kiadású Satyriconba.

Az antik prózairodalom egyik legérdekesebb és legértékesebb darabját Csehy Zoltán hexameterekben magyarította. 

Petronius Arbiter: Satyricon
Fordította: Csehy Zoltán
184 oldal
Kalligramm
2990 Ft
Várható megjelenés: december 5. 


Idén az Európa sem akar karácsonyi borítójú könyv nélkül maradni az adventi könyvpiacon, bár a fülszöveget olvasva, nem is ilyen idilli a kép:

Még egyszer, utoljára jöjjön össze a család karácsonyozni a szülői házban - ez Enid Lambert nagy vágya, aki ötvenévnyi házasság után végre valami élményre vágyik Parkinson-kóros férje mellett. Csellel, könyörgéssel vagy akár zsarolással igyekszik rávenni a "gyerekeket" a nagy nosztalgikus vacsorára, s közben csak hellyel-közzel tudja, hogy azok, miután rég kiszálltak a családi fészekből, miféle életkatasztrófákkal küszködnek - és miképpen próbálják kijavítani mindazt, amit elrontottak.
A nagy terv sikerül: a gyerekek - a nős férfiakhoz és feleségeikhez vonzódó sztárszakács Denise, az előítéletekkel és depresszióval küzdő családapa Gary és a fekete bárány, a reménybeli forgatókönyvíró Chip - különféle viszontagságok után végül meg is jelennek a közép-nyugati kisvárosban, St. Jude-ban, hogy a sok hazudozás és menekülés után immár összezárva, egymás szemének tükrében egy-egy pillanatra felvillantsák igazi arcukat.
Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja: az a fajta író, aki érzékenyen reagál korának jelenségeire, és a nagy társadalmi mozgásokat regényíróként beépíti szereplőinek legapróbb rezdüléseibe is.
A 2001-ben megjelent Javítások igazi világsiker, Franzen megkapta érte a National Book Awardot, a Time magazin beválasztotta a száz legnagyobb 1923 óta kiadott angol nyelvű regény közé, Bret Easton Ellis pedig azt írta róla: "egyike nemzedékem három legnagyobb regényének".
Hallottam már jót is, rosszat is róla, de még nem olvastam. Mindenesetre hamarosan ismét megjelenik. 

Jonathan Franzen: Javítások
Fordította: Bart István
632 oldal
Európa Kiadó
4590 Ft
Várható megjelenés: december 5. 


Paszternak regénye nem csak egy rendkívüli szerelem krónikája, a nagy ívű mesterműben színes sorsok, szerelmek és családi események fonódnak össze a világtörténelem eseményeivel. Zsivago doktor jelképes hős: az októberi forradalom utáni történelem elszakítja a családjától, megfosztja
a szerelmétől, és ellehetetleníti teremtő munkára hivatott életét. Ám a főhős mind a világrengető események közepette, mind az embert próbáló mindennapok során megőrzi azt a képességét, hogy különbséget tud tenni jó és rossz között.
Az ő embersége, független szelleme, szelíd, mégis konok egyéniségének vonzereje lehet e klasszikus remekmű sikerének máig tartó titka. 

Borisz Paszternak: Zsivago doktor
Fordította: Pór Judit
744 oldal
Partvonal  Kiadó
4290 Ft
Várható megjelenés: december 9.


Michael Ondaatje neve összeforrt Az angol beteggel, de a Cartaphilusnak eszébe jutott az író:

Kaliforniában vagyunk, a hetvenes években. Anna és Claire nem testvérek, de testvérként nőnek fel magányos apjukkal és a szomszéd árva fiúval, Cooppal. Amikor egy feloldhatatlan konfliktus következtében a család szétrobban, Anna elmenekül, és csak évek múltán látjuk viszont Franciaországban, ahol egy költő életét tanulmányozza. Coop is otthagyja a környéket, jó időre eltűnik. A sodródó szereplők életét véletlen találkozások, szerelmek alakítják, a történetek az emlékezés homályából bontakoznak ki és oda is merülnek el. Anna például új francia ismerősében, véletlen találkozásukban a személytelenséget szereti - a vándoréletet élő férfiban magára ismer, és az ő emlékein keresztül jut el igazán kutatásának tárgyához. Coop is fogódzót keresve vándorol: kaszinóról kaszinóra jár, rejtőzködik, menekül. Megrázó, mégis romantikus történetük felemelő példázata annak, hogy a jövőnket kikerülhetetlenül meghatározza múltunk. Michael Ondaatje neve mintha egy életre egybeforrt volna Az angol beteggel, pedig nem ez az egyetlen elsőrangú műve. Divisadero című kötetében hasonlóan keveredik a jelen a múlttal: a szereplők életének minden pillanatát áthatja személyes múltjuk, az emberöltőkkel korábbi történelem és a szenvedélyes vágy.
A Divisadero utcanév San Franciscóban, spanyolul elválasztást jelent, de magaslati pontot is jelöl: olyan helyszínt, ahonnan a regény szereplői egymást szemlélhetik, mi pedig őket.
"Felejthetetlenül gyönyörű. A Divisadero páratlanul gazdag élményt kínál olvasóinak... És újfent igazolja, hogy Michael Ondaatje-nak költői történetmesélésben nincs párja." (Washington Post)

Michael Ondaatje: Divisadero
264 oldal
Cartaphilus Kiadó
 2990 Ft
Várható megjelenés: december 15.


Egy kis csemege a történelem iránt rajongóknak. Bevallom, az I. P. C. Kiadó valahogy összeforrt a romantikus regényekkel (Marina Fiorato, Jane Austen nyomoz stb.), melyek közül egyet sem olvastam, mert előítélettel viseltetek irántuk. Főleg, hogy itt-ott olvastam, nem egy tárgyi tévedést fedeztek fel előbbi könyveiben. De talán ez a könyv eltörli az előítéleteimet:

 Robert K. Massie, a narratív életrajzok nagymestere bámulatos képet fest a 17. és 18. század Európájáról és Oroszországáról. Nagy Péter pompás és ragyogó történetéből megismerhetünk egy kisfiút, aki kénytelen végignézni a sztrelecek véres tombolását Moszkvában, majd trónra jut, hogy féltestvérével karöltve uralkodjon a középkor ködében toporgó ország felett. Az energikus, tettre kész kamasz szívesebben tölti az idejét a szabadban, mint a moszkvai paloták fényűző unalmában. Egyik kirándulása során kincsre lel: egy csűrben egy kis vitorlás hajót talál, amelyet nyomban ki is próbál.

"Mert a legnagyobb fák is egyetlen magból születnek..."

Akkor még senki sem sejtette, hogy ez az epizód a magja annak az elképesztő eseménysorozatnak, amelynek során birodalmak buknak meg és emelkednek fel, flották és hadseregek születnek és semmisülnek meg; ekkor még senki sem tudhatta, hogy ez a hajó a katalizátor, amelynek hatására az ifjú cár átemeli országát a modern Európába. Ez az angol építésű hajó volt az, amely még inkább megkedveltette Péterrel a külföldieket, a nyugatiakat; ez a hajó volt az, amelynek hatására nekilátott az orosz hadiflotta megteremtésének, és ez a hajó volt az, ami arra ösztönözte, hogy bejárja Európát, uralkodókkal találkozzon, szövetségeket kössön, és elvegyüljön a közemberek között, ahol jól érezheti magát, ahol nem kell cárként viselkednie, ahol ő is lehet egyszerű hajóács.
Nagy Péter egyetlen álmát kívánta valóra váltani: a tengerre akart kijutni, de hogy ezt megtehesse, vagy a törököktől, vagy a svédektől kellett elhódítania bizonyos területeket.
A hódításhoz hadseregre van szükség...
Hát hozzunk létre egyet!
A hódításhoz fegyverek is kellenek...
Van elég érc az Urálban, építsünk kohókat és öntödéket!
És a flotta?
Építsünk hajókat! Küldjünk fiatalokat Nyugatra, tanulják el, ott hogyan csinálják.
És ki dolgozzon?
Van elég jobbágy, a bojárok meg majd csak megbékélnek azzal, hogy nem nekik robotolnak.

Nagy Péter átalakította országa iparát, társadalmát, kormányzatát; a nyugati példákat követve reformokat hajtott végre. Legyőzte XII. Károly rettegett svéd seregét, és ezzel tekintélyt szerzett Oroszországnak. Királyokat támogatott és buktatott meg, régiók, országok életére gyakorolt komoly hatást, városokat alapított, és ami számára talán a legfontosabb volt: megszerezte a hőn áhított tengeri kijáratot birodalma számára.

Robert K. Massie ezért a művéért 1981-ben Pulitzer-díjat kapott.

Robert K. Massie: Nagy Péter élete és kora
1000 oldal
I. P. C. Könyvek
5999 Ft
Várható megjelenés: december 5.


VIII: Henrik még mindig remek alapanyagot biztosít a szerzőknek. Ezúttal az udvari bolondja jegyzeteivel kiegészítve:

Sok könyv született a gőgös, egoista VIII. Henrikről: a férfiúról, aki lerombolta az egyházat, mert az nem engedélyezte neki, hogy elváljon; aki hatszor nősült, és két feleségét lefejeztette; aki kivégeztette a barátját, Thomas More-t; aki kifosztotta a kolostorokat; aki fiúgyermekre, trónörökösre vágyott, és elhanyagolta két leányát, Máriát és Erzsébetet; aki végül kövér, betegségek sújtotta, züllött emberként halt meg. Nagyszabású művében Margaret George most úgy ismertet meg bennünket VIII. Henrik történetével, mintha maga a hajdanvolt uralkodó mesélné el nekünk emlékirat formájában, amelyet a király bizalmát élvező udvari bolond, Will Somers megjegyzései tagolnak. A ragyogó meseszövéssel, szellemesen, olvasmányosan megírt regény szemléletesen tárja elénk a hatalommal járó örömöket és veszedelmeket, egyszersmind minden eddig látottnál elevenebb képet ad VIII. Henrikről.

Margaret George: VIII. Henrik önéletrajza I-II.
Az udvari bolond, Eill Somers jegyzeteivel
Ulpius-ház
7999 Ft!!!
Várható megjelenés: december 15. 


Egy nagyon aktuális és érdekes könyv:

2004, Athén. Két magyar dobóatléta, két állítás, két odaveszett olimpiai aranyérem. A doppingvétséggel vádolt versenyzők nem tudtak vagy nem akartak újabb vizeletmintát adni az ellenőröknek, akik tiltott szerek használatával vádolták az ártatlanságukat hangoztató sportolókat. Vajon ki hazudott?
Csak egy példa arra, hogy olykor akár életbe vágóan fontos is lehet, hogy mégis kinek van igaza, és ki akarja megtéveszteni a másikat. A mindennapokban persze a tétek és a lebukás jelentősége is kisebb, többnyire mentséget is találhatunk magunknak, ha éppen mi követjük el a füllentés vétkét. Másokkal már inkább csak akkor vagyunk elnézők, ha nem minket húztak csőbe.
A hazugság a vérünkben van? Hogyan ismerjük fel, ha valaki be akar csapni bennünket? Milyen a professzionális hazugságvadászat? Miért ámítjuk önmagunkat? Ki hajlamos a hazugságra? Kik, miért és hogyan tévesztik meg a társadalmat? Az elismert hazai hazugságkutató, Nábrády Mária minden kérdésünkre választ ad, miközben tudományos igénnyel mutatja be a hazugságot biológiai szempontból, ismerteti a hazugság gyermekkori kialakulásával, illetve a személyiség és a hazugság összefüggéseivel kapcsolatos kutatási eredményeket. Könyvéből az is kiderül, mennyire hasznos, és milyen hátrányai vannak a manapság egyre elterjedtebb hazugságvizsgálatnak.
A megtévesztés művészete rendkívül érdekes és tanulságos olvasmány mindenkinek, aki szeretné megérteni az emberi természet egyik alapvető jelenségét.

Nábrády Mária tanár, pszichológus, családterapeuta. A hazugság lélektanának neves szakértője, aki számos hazugságkutatást vezetett, egyetemi kurzusokat tartott, cikkei és könyve jelent meg a témában.

Nábrády Mária: A megtévesztés művészete
140 oldal
Libri Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: november 28.

Egy igencsak ígéretes nyelvkönyv, ha az angoltudásunkat szeretnénk felfrissíteni (ezt már elő is rendeltem): 

Kiadványunk segítségével az év minden napján gyakorolhatja az angol nyelvet. A mindennapi élet, a kultúra, a humor szavai napról napra egyre közelebb kerülnek önhöz: nyelvi játékok, kvízkérdések segítenek, hogy a szókincsét hatékonyan bővíthesse.
A könyvben változatos szövegek, rejtvények, utazási tippek, receptek, idézetek szerepelnek, melyekhez különböző típusú feladatok kapcsolódnak az év minden napjára. A feladatok megoldásai a kötet végén találhatók. A naptár segítségével szórakozva, könnyedén, de alaposan sajátíthat el új szavakat és kifejezéseket, illetve mélyítheti el nyelvtani ismereteit.

Dr. Batár Levente: Minden napra egy feladat
408 oldal
Maxim Kiadó
2280 Ft
Várható megjelenés: december 2. 


Nem tudom, mi van  az Európánál, de miért kellett már megint új borítót tervezni a Diákkönyvtárnak? Ráadásul ilyen rondákat.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
336 oldal
1290 Ft

William Shakespeare: Öt dráma
Romeo és Júlia (Kosztolányi Dezső fordítása)
Hamlet, dán királyfi (Arany János fordítása)
Lear király (Mészöly Dezső fordítása)
Szentivánéji álom (Arany János fordítása)
Vihar (Mészöly Dezső fordítása)
336 oldal
1490 Ft
Mindkét kötet várhatóan december 5-én jelenik meg.

Jókai Mór: Az arany ember 
616 oldal
1490 Ft
Várható megjelenés: december 15.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője - A gavallérok - A Sipsirica
392 oldal
1290 Ft
Várható megjelenés: december 5.

Vers hétfőn

November 30, 2014, 9:30 pm

≫ Next: A piknik és egyéb kalamajkák

≪ Previous: Decemberi mustra

$

0

0

Kosztolányi Dezső: Reggeli áldás

Most kávé kellene. Pillés és enyhe kávé
     és egy nyugalmas, fekete szivar.
Hogy oly lázzal, mely ezer éjszakáé,
azt mondjam a kelő reggelnek: ávé,
     az ébredés lázadt szavaival.
Künn köd. Regényes, reggeli roráté.
     Itt benn a gyertya olyan halovány.
Fakó fal. Álmos ágyak. Örökös csönd.
Egy keltőóra, amely felcsörömpölt,
s most süketen vár és ver tétován,
hogy beleborzong fűtetlen szobám.

Ver a szivem... Órám is egyre ver még.
     És fojtogatja torkom az öröm.
Micsoda ez a régi-régi emlék?
Dalolni és sikoltani szeretnék,
     és szállani a hajnali ködön.
Csiklandja mellemet, oly édesen tép,
     mint bús gyerekkorom emlékei,
hogy álmosan gondoltam még az éjre,
s petyhüdt arcom a mosdó vize érte,
s szaladtam volna ki, a ködbe ki,
a nagy megindulást köszönteni.

Még nincsen itt. De jön. Hajrá a reggel.
     Még csupa folt és csupa sejtelem.
Nyomott szivem hozsannázva remeg fel,
füstöl az út gyászkandeláberekkel,
     és holt magány kong árva tereken.
Ilyen magányt nem látott soha ember,
     ez a magány csak énvelem rokon.
Gázlámpasor virraszt kihalt utaknál,
az éj mellett ravatalgyertya barnál,
így megyek az ájult fővároson,
s utolsó álmát félve meglopom.

Fekete bársonyok közt éji pompa.
     Oly nesztelen, oly csendes és kopár,
a kórházakba lámpa leng lobogva,
virrasztó lángok távol ablakokba,
     és éji fényük fájón folydogál.
Félő kaszárnyák bújnak össze sorba
     mik éjjel is úgy álltak az uton,
és szundikálnak, lomha, furcsa szörnyek,
dermedt nyakuk sután előre görbed,
kínos vonaglás reszket álmukon...
De itt a reggel, én, csak én tudom.

Egy bérkocsin rohanok most elébe,
     lihegve lesem, merre érkezik.
Külvárosokba bújok fázva-félve,
és belenézek szürkülő szemébe,
     megcsókolom didergő térdeit.
Jaj, merre jön? jaj, az utamba tér-e?
     Itt már az éjjel fátyola szakad.
Fáradt leányok, éjjeli pincérek,
ődöngő korhelyek, kik hazatérnek,
a percenő fényt várom sápatag,
nehézszagú, sötét tetők alatt.

A szívemet széttépem száz darabra,
     s az ébredőknek mind odavetem.
Az első villamos robog, hozsanna,
egy kiscseléd lámpát gyújt a magasba,
     s zöld fénybe motoz az emeleten.
Áldott, aki a reggelt nékem adja,
     áldottak e bús, fáradt emberek,
kik élnek és hozzámhajolva lágyan,
szelíd kezekkel hűtik éji lázam,
áldottak az alvók, a csendesek,
s áldottak, akik menni kezdenek.

Áldottak ők. Áldott, ezerszer áldott
     e decemberi deres virradat,
mely most szivembe, ahol minden átok,
világot gyújt és nyújt egy jégvirágot,
     nekem, kinek már semmi sem maradt.
Áldott mindenki, zokogok, kiáltok
     a tiszta lázak zengő reggelén,
áldott a szívdobogtató és szürke hajnal,
mely most megindul sejtető robajjal,
éj nap között, így még egész enyém,
s áldott a föld és áldott legyek én.

Graf Ádám fotója

Idén decemberben nem egészen az adventi készülődés jegyében válogattam össze a verseket (azokból már úgyis van néhány a blogban), de remélem, így is Mindenki talál kedvére valót az év utolsó hétfőin.

Vers

A piknik és egyéb kalamajkák

December 2, 2014, 9:30 pm

≫ Next: "Azért lettem tanítónő, hogy magam legyek cselekedeteim ura"

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

   Nos, ha nemrégiben azt írtam, elég hosszú időt töltöttem Durrell nélkül, akkor büszkén jelentem, az elmúlt hetekben sikerült két könyvét is elolvasnom. Ezek egyike A piknikés egyéb kalamajkák c. gyűjtemény, melyre PuPilla volt szíves felhívni a figyelmemet, akinek ezúton is köszönöm.

    A címadó történetben a Durrell gyerekek már felnőttek, Margo egy Jack nevű gépészmérnök felesége lett, lezajlott a II. világháború és Larry immáron tíz év után visszatér a szülőföldjére, melyet a mama méltó módon szeretne megünnepelne. Egy pikniket szervez, hiszen a háború ideje nagy rádióhallgatóvá lépett elő és imádata tárgyának mindig igaza volt, így adott a jó idő, hogy felpakoljon a díszes társaság és egy kellemes napot töltsön a szabadban.

   Larry meg is érkezik és a humora változatlan. A család pedig többheti élelemmel felpakolva el is indul Esmeraldával, a Rolls Royce-szal, mely általában több időt tölt szétszedve, mint összerakva. Csakhogy mi történik, ha a technika ördöge felébred és a mindig igazat mondó rádiónak sincs igaza? Igaza kalamajka Durrell-módra!

- Milyen okos gondolat! - csodálta mama.
- Nem igazán - szerénykedett Larry. - Csak éppen ha az ember körül hegyekben tornyosul az ostobaság, minden logikus gondolat zseniálisnak tűnik. 

  A Vízre bocsátásban imádott családunk életében is eltelt néhány év, Margo elvált, ám a család utazókedve és az egymás szekálása mit sem változott. Ezúttal görögországi hajókirándulásra indulnak, ám a hajó valahogy nem úgy néz ki, ahogy ők elképzelték: az oldalán egy hatalmas lyuk tátong! És ez még hagyján: az uozot meleg vízzel szolgálják fel, a nájtklúbként emlegetett táncteremben a viktoriánus korból ottmaradt zenészek húzzák a talpalávalót, a személyzet töri az angolt és Margo is bent ragad a mosdóban. És ez még csak a kezdet!

– Ne nevettesd ki magad, Larry! – kiáltott fel mama. – Itt mindenki őrült!
– Dehogyis – rázta meg a fejét Leslie. – Itt mindenki görög.
– Rokon értelmű szavak – szögezte le Larry.

  Milyen szerencse, hogy A halak jellemét olvastam legutóbb, így nagyon megörültem, amikor immáron eme kötet fülszövegét olvasva megállapítottam, hogy Ursula ismét felbukkan, ráadásul rögtön a Viszony Velencében c. történetben! Már a cím is sokat sejtet. Nem is kell csalódnunk.
   Kedvenc állatgyűjtőnk egyedül és már nem éppen zsenge korúan érkezik meg, hogy végre néhány napot eltölthessen e gyönyörű városban, amikor egy ismerős hangra lesz figyelmes! Nem, ez nem lehet! Pedig az! Ursula! Az az Ursula, aki ennyi év után is gyönyörű és ugyanilyen gyönyörűen gyilkolja az anyanyelvét. Ráadásul egy szerelmi háromszög tagjaival érkezett az olasz városba: a feleséggel és az ifjú szeretővel, akinek ráadásul kék vér csörgedezik az ereiben (így még nagyobb a kalamajka) és nem kell sokat várni a dühös és alkoholgőzös férjre sem. És a történet végén arra is fény derül, hogy Gerry méltán vetélytársa lehet Pasodoblénak...

   - Tavaly Spanyolországban megnéztem azokat a Gruyère-képeket... Hát  mondhatom, igazán lehangoló az a sok hulla meg minden. Nem úgy, mint ezek. Nekem igazán Canelloni a legkedvesebb olasz festőm! Elragadó!
    Kételyeim maradéka is szertefoszlott. Nincs még egy nő a földön, aki ilyen szétválaszthatatlanul egymásba tudna gabalyítani egy sajtot, egy tésztafélét meg két festőt.

   A szex lélektanát szeretettel ajánlom Minden Kedves Internetező figyelmébe, aki előszeretettel írja be a böngészőjébe az erotikus bestsellerek, ill. ehhez hasonló kifejezést. Biztosíthatom, hogy nem fog csalódni!
   Gerry és családja életében (akik már ebben a történetben sem bukkannak fel, de sebaj) mindig is fontos szerepe volt a könyveknek és az olvasásnak. Így nem csoda, ha kedvenc állatgyűjtőnk gyakori vendége az egyik könyvesboltnak és antikváriumnak, ahonnan sosem távozik üres kézzel. (Ugye ismerős?)
   Egy ilyen alkalommal bukkan Havelock Ellis kilenc kötetes munkájára, A szex lélektanára, melyben - szerinte - az emberekre alkalmazott megállapítások egy része alkalmazható az állatokra is, így boldogan viszi magával a szállodájába. A hotelben pedig azonnal szemet szúr a személyzetnek a titokzatos, bőrkötéses könyvet mindenhová magával hurcoló és olvasó Mr. Durrell. Amikor pedig kiderül, mit rejt a bőrkötés, többen is érdeklődni kezdenek utána. Persze csak a barátjuk miatt, akinek problémája van. De hamarosan kiderül, nincs a személyzet tagjai között egy sem, akinek ne váll(hat)na hasznára valamelyik kötet.

   Az ifjú hölgy, aki segített levinnem a könyveket, nyilván úgy vélte: az én koromban már aligha illő, hogy egy férfi kilenc kötetet vásároljon a szex témájáról. John Ruston, a bolt gazdája, aki jó néhány esztendeje ismer, már megértőbb volt.
   - Hát igen - bólogatott ide-oda ingadozva, akár a táncoltatott medve -, hát igen. Ellis. Ritkán kapunk belőle. 
  - Időtlen idők óta keresem - válaszoltam. - Borzasztóan örülök.
  - Tiszta, szűz példány - jelentette ki akaratlan humorral John, kezébe vette a homoszexualitással foglalkozó kötetet, és belelapozott. 

   Mindannyian tisztában vagyunk vele, ha egy étterem megkapja a Michelin csillagot, az már jelent valamit. Oda érdemes betérni. Gerry is szívesen bújja a franciaországi éttermeket felvonultató kiadványt és rövidesen egy ilyen helyre látogat el, ami ráadásul jól meglapul a térképen. De csak tudhat valamit, ha megkapta azt a csillagot, nem? Ám amikor eléri a mesébe illő falucskát, benne a bájos fogadóval, még nem is sejti annak a bizonyos csillagnak a történetét...

  A kötetet záró novellában Durrell egy újabb oldalát ismerhetjük meg: a thrilleríróét. Mert A bejárat bizony nem éppen egy esti mese, minden adott az izgalmakhoz: egy ódon kastély, arisztokraták, hatalmas könyvtár, ahová egy könyvtáros érkezik (kicsit emlékeztet A Pendragon legendára, nem?), misztikum és bizonyos momentumokat olvasva Edgar Allan Poe is megnyalná mind a tíz ujját.

  
   Durrell remek kötetet állított most is össze, hiszen nem kell hiányolnunk kedvenc családunkat, Ursulát, a humort, sok-sok kalamajkát, egymás szekírozását, és még két izgalmas történetet is tartogat a végére. A kedvencem természetesen az első négy lett és örülök neki, hogy itthon olvastam, mert félő, hogy hangosan elnevettem volna magam (ami itthon persze megengedett).
   Bár hozzá mérve lényegesen kevesebb állat bukkan fel a novellákban, azért hasonlatok formájában nem kell őket nélkülöznünk.
   Durrellt Mindenkinek!

    Egyetlen apró kukacoskodás: annyira megszoktam, hogy Mrs. Durrell drágámozza gyermekeit, hogy zavart, amikor itt már a kedvest használta. Persze - galád módon - rögtön helyesbítettem, de erre illett volna Borbás Máriának figyelni. Ettől eltekintve minden fordítása zseniális. 


Gerald Durrell: A piknik és egyéb kalamajkák
Eredeti cím: The Picnic and Suchlike Pandemonium
Fordította: Borbás Mária (1-5.) és Murai Mária (6.)
219 oldal
Európa Kiadó, 1997
Eredeti ár: 650 Ft
Reméljük, a közeljövőben az Európa ezt is újra kiadja.

"Azért lettem tanítónő, hogy magam legyek cselekedeteim ura"

December 4, 2014, 10:00 pm

≫ Next: Karácsonyi ajándék - Magyar írók karácsonyi novellái

≪ Previous: A piknik és egyéb kalamajkák

$

0

0

   Bródy Sándor jó ideje szerepelt már a várólistámon, azon is kiemelt helyen talán legismertebb színműve, A tanítónő. Amikor a múlt szombati Aranymetszésben (interneten visszanézhető) a friss Prima-díjas Lovas Rozi beszélt erről a szerepéről, rögtön felkaptam a fejem arra a mondatára, mennyire aktuális ma is ez a darab, és nem volt többé kérdés, hogy végre elolvasom.

   Bródy szerint műve Falusi életkép három felvonásban. A helyszín egy kis alföldi falu, ahová - a Monarchia éveiben - új tanítónő érkezik, Tóth Flóra személyében. Flóra fiatal, szép, céltudatos és csak tanítani szeretni, szépre és jóra nevelni a gyerekeket.

   A falunak már van egy tanítója, egészen pontosan egy középiskola tanára, akit szintén ideküldtek. A férfi mindezt leminősítésként éli meg, visszavágyik Budapestre, ahol bár hús helyett tejet ebédelt, de ott legalább nem ilyen volt az élet. Ott volt élet. Már itt éreztem az aktualitást.

 TANÍTÓ: Nyomorult egy falu. Közkönyvtár, az nincs, de enni, azt tudnak. Éhezni inkább, de fent, fent! Ott délben tej... Itt hajnalban hús!

    Aztán fokozatosan fény derül arra is, hogy nincs kit temetni, hiszen az öregek kivándoroltak, csak a fiatalabbak és a gyerekek maradtak. Ez bár fordítva, de napjainkban is így van.

   A fiatal tanítónő rögtön ajánlatot kap ifj. Nagy Istvántól, a fiatal szoknyavadász úrtól, aki arra kéri, tanítsa a birtokán élők gyerekeit, majd, hogy az ő helyesírásán segítsen Flóra. Csakhogy Flóra nem vállalja. 

   És a java még csak most következik: a falu vezetői, ha úgy látják, pálcát törhetnek bárki felett, és ha ők így érzik, meg is teszik. Elvégre egy olyan nőre, aki - szerintük - züllött életet él, ráadásul erkölcstelen ponyvát olvas, nem bízható az ifjúság nevelése. Csakhogy nem számolnak Flóra igazságérzetével:

FLÓRA: Vigasztalni akar. (Fennen.) De nekem nincs szükségem semmi vigasztalásra. Én ki fogom keresni az igazamat. Én az állam szolgája vagyok, az nevelt, az küldött... el. (Változott hangon.) Sehová se megyek. Mindenütt azt fogják mondani: bízzam rájuk magamat. Csak rám... Mért nem vagyok rút, mért nem vagyok puklis, öreg. A fiatalság csak annak szép, aki el akarja rabolni. Nekem rút. Kartárs, én elvesztettem a szívemet. Én gyáva vagyok, én nem vagyok feminista, én - asszony vagyok!

   A bejegyzés elején a színmű aktualitását említettem: ahogy felvonásról felvonásra, mondatról mondatra haladtam, egyre inkább átéreztem, mennyi minden van ma is így. Pedig a darabot 1908-ban mutatták be először és azóta bizony eltelt százhat év, de a világ nem sokat változott. Ma sem örülnek egy patriarchális társadalomban egy újonnan érkezőnek, aki ráadásul nő és másként gondolkodik, mint ők. Ha a nő fiatal és szép is, pláne csapdába esett. Megszoksz vagy megszöksz. Flóra dönt, tudja, hogy csak egy választása van. De vajon melyik utat választja? Elfogadja-e valamelyik férfi támogatását? Behódol-e az iskolaszéknek és a falu elöljáróinak vagy elmegy?

  Ezeket a kérdéseket boncolgatja a dráma, miközben talán mi is elgondolkodunk az olvasottakon vagy a látottakon-hallottakon, ha éppen egy színházban nézzük meg. Mi vajon hogyan döntenénk? Meg tudnánk-e felelni egy egész közösség elvárásainak, be tudnánk-e hódolni?

   Érdekesség: a dráma végét a bemutatóra Bródynak át kellett írnia, és évtizedekig az új befejezéssel került színpadra, de napjainkban már az eredeti végkifejletet láthatjuk és olvashatjuk.
 
    1945-ben Keleti Márton forgatott filmet a színműből, Szörényi Éva és Jávor Pál főszereplésével. (A Youtube-on teljes egészében megnézhető.)

IFJ. NAGY: (...) Lovat lehet nemesíteni, embert ne lehetne?... Hogy én nem érek semmit? Igaz. De én akarok valamit érni. Valami nagyot csinálni. Nem tudom, mit. De fogok.

Bródy Sándor: A tanítónő
In: A néma levente - Öt magyar dráma
Európa diákkönyvtár
Európa Kiadó, 2006
900 Ft
A dráma a MEK-ban

Karácsonyi ajándék - Magyar írók karácsonyi novellái

December 6, 2014, 1:00 am

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: "Azért lettem tanítónő, hogy magam legyek cselekedeteim ura"

$

0

0

   A karácsonyi forgatag és az év végi rohanás közepette nem árt egy kicsit lélekben is hangolódni az ünnepekre, így ilyenkor érdemes esténként elővenni egy-egy antológiát, amiben mindannyian megtaláljuk a leginkább kedvünkre való novellát. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Karácsonyi ajándék is, melyben tizenkilenc magyar író huszonkilenc novelláját olvashatjuk.

   A novellák négy fejezetre oszlanak, de mindegyikükben fontos szerepe van a karácsonynak, a családnak, a közösségnek és az érzéseknek. Akadnak köztük vidámak, szomorúak és elgondolkodtatóak egyaránt.

   A nyitó novella Molnár Ferenc Karácsony előtt c. műve, amit nem csak a személyes elfogultságom miatt emelnék ki. Ez a történet valójában egy színpadra termett jelent, csak Molnár ezúttal prózában írta meg, ám le sem tagadhatná színműíró mivoltát, elég csak az első bekezdést elolvasnunk.

   A helyszín F. Soma lakása a negyedik emeleten, hajnali három óra van. Soma a mamussal vitatja meg éppen, kinek mit adnak és ők maguk kitől mit kapnak ajándékba. Az egész történet humoros és ironikus. Mindenki közölte már mindenkivel mit szeretne ajándékba és azt kinek és miért adja majd tovább. Így mindenki kap valamit és mindenki ad a másiknak is valamit és nincs sértődés! Zseniális. Olvasás közben eszembe is jutott, hogy ilyenkor bizonyára nagy sikert aratna akár egy iskolai előadáson is.

    Bevallom, Móricz Zsigmond Boldog karácsonyt! c. írása, melyben gyermekkorára emlékezik vissza (ahogy teszi azt a Karácsonyi emlékben is), akár a nagycsaládosok propagandanovellája is lehetne, hiszen központi témája a Miért jó, ha sok gyerek van a családban? Erről nincsenek személyes tapasztalataim, de bizonyára igaza van Móricznak. (Bár a mai világban nem biztos, hogy ő is ennyire buzdítaná a népet...)

    Tömörkény István novelláiban a tanyasi (A szent hét a homokon) és a szegények (Karácsonyi vásár) karácsonyaiba enged bepillantást. Előbbiből megtudhatjuk, hogyan ünnepeltek a tanyán, a világtól elzárva élők, míg utóbbiból kiderül, hogyan vásárolnak ajándékot a szegények. Ők azok, akik előbb valami még használható tárgyuktól megválnak vagy újrahasznosítják, hogy szert tegyenek egy kevés pénzre, amiből a zsibvásárban futja valami kis ajándékba. Kedves, mégis szomorú történet, főleg, ha belegondolunk, hogy ma is élnek ilyen emberek, akik csak így tudják meglepni a gyerekeiket, unokáikat egy-egy aprósággal.

    Nem kevésbé elgondolkodtató Wass Albert Magyar karácsony Bajorföldön c. novellája, melyet olvasva talán (remélem) sokan lesznek, akik elgondolkodnak azon, vajon kinek lenne több oka a nyafogásra: neki, aki jó dolgában már nem tud mit csinálni vagy a novella szereplőinek? Cseke Márton imádsága - mindegy, hogy hiszünk vagy sem -, önvizsgálatra buzdít mindannyiunkat.

   Akit eddig nem sikerült elrettenteni és szereti a sötét hangulatú és/vagy a nem a tipikus karácsonyi történeteket, felhívom a figyelmét Füst Milán Bábi, Ady Endre Az Árkyak karácsonya,Babits Mihály Az erdő megváltása, Tersánszky Józsi Jenő Az emberek jóságaés Bíró Lajos Karácsonyi utazás c. írásaira.

   De hogy ne csapjon át a kedvünk búskomorságba, a vidámságra vágyók figyelmébe ajánlom Mikszáth Kálmántól a Karácsonyi legendákat és Heltai Jenőtől az Elmélkedések a karácsonyfa körült. Mindkettőben fontos szerepet kapnak a gyerekek, utóbbiban az ötéves Boci és a négyéves Mimi vitatja meg lefekvés után a karácsonyfa és az ajándékok misztikumát, és nem is gondolnánk, Boci mennyi újdonsággal szolgál kishúga számára. Imádtam ezt a kis jelenetet.

  Aki szereti, ha a vallás is jelen van egy-egy történetben, bizonyára nem fog csalódni Gárdonyi Géza Csordásék karácsonyaés Wass Albert Magyar karácsony az égben c. novellájában.

   De mindenképpen említésre méltó Török Gyulától A játékokés Heltai Jenő másik két története is: Karácsonyesteés Ünnepi vacsora. Utóbbiban ismét megcsillogtatja a fanyar, iróniától sem mentes humorát, ill. a másik kedvencemet: Zilahy Lajostól A szárnyatlan angyal, ami igazi, szívmelengető karácsonyi novella.

   A bejegyzés végére majdnem az egész tartalomjegyzéket sikerült felsorolni, úgyhogy röviden: remek válogatás ez a kis kötet, melyben garantáltan mindenki megtalálja a leginkább kedvére való karácsonyi történetet, mellyel elkezdheti a karácsonyra való lelki készülődést is. Ünnepelhetünk külföldön külföldiekkel, gyerekek párbeszédébe hallgathatunk bele, betlehemezünk Erdélyben, félelmetes farkaskalandba keveredünk vagy részt vehetünk többek (bohémek, szegények, gazdagok) Szentestéjén is.
Kár, hogy a válogatás már az antikváriumokban is csak nagyítóval lelhető fel, de ha valahol rábukkanunk, érdemes beleolvasni a következő hetekben.

   - Azért se mondom meg, pedig tudom, miért... - kiáltja be az ajtóból titokzatosan.
    Most már a Marit faggatja az apja:
   - Mit vett megint a fejébe az a rossz kölyök?
   - Gyanakszik, atyus.
   - Kire?
   - Tirátok. Hogy azt mondja, mikor a Jézuska elmegy, megdézsmáljátok a hozott ajándékokat.
    Íme a földi alak, melyből már némi por az ő fehér lelkére is fölszállt. Palika már gyanakszik. Lelke még az eget keresi, de már az eszét megpörzsölte a föld dögletes párája. Még jó, még hisz, de már kételkedik is.

Mikszáth Kálmán: Karácsonyi legendák

      

Ha minden igaz, Karácsonyig minden héten legalább egy-egy, az ünnephez kapcsolódó olvasmányról hozok bejegyzést.


Karácsonyi ajándék
Magyar írók karácsonyi novellái
Sorozat: Novella
Válogatta: Kőrössi P. József
240 oldal
Noran Kiadó, 2001
2000 Ft
A felsoroltakon kívül az alábbi szerzők novelláival találkozhatunk a kötetben: Bródy Sándor, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Szomory Dezső, Tamási Áron.

Vers hétfőn

December 7, 2014, 9:30 pm

≫ Next: "Assisi Szent Ferenc volna az egyetlen, aki ebben a házban otthonosan érezné magát"

≪ Previous: Karácsonyi ajándék - Magyar írók karácsonyi novellái

$

0

0

T. S. Eliot: Dal a jégpacsokról

Fordította: Weöres Sándor

Jégpacs Macskák ez estelen,
Jégpacs Macskák, mind ül meg áll,
Jégpacs Hold süt szépségesen,
Jégpacs Macskák meg Jégpacsi Bál.

Jégpacs Macskák fehér-feketék,
Jégpacs Macskák kicsit kicsik,
Jégpacs Macskák víg-fényesek,
Ha kornyikálnak, jólesik.
Jégpacs Macskák víg-arcuak,
Jégpacs szemeik ragyogó feketék,
Figyeld kecses úri modorukat,
Várják, kel a Jégpacs Holdkerék.

Jégpacs Macskák lassan növők,
Jégpacs Macskák nem túl nagyok,
Jégpacs Macskák kigömbölyödők,
S a tánc-tudományuk dzsigg s gavott.
Míg a Jégpacs Hold meg nem jelenik,
Toalettjüket rendezgetők,
Mosakodnak és ringnak füleik,
Tappancsaik törülközők.

Jégpacs fekete-fehérke kóc,
Jégpacs Macskák arányosak,
Ugrálnak, mint zsinegen fa-bohóc,
Jégpacs Hold pillantásnak.
Még délelőtt mind hallgatag,
Még délután szieszta volt,
Terpszikhoréi tudományukat
Lejtik, ha kél Pacs Macska Hold.

Jégpacs Macskák fehér-feketék,
És (mondtam, nem figyelsz) kicsik;
Amikor viharzik az éjjeli ég,
Hallban fickándani jobb nekik.
Mikor ragyogva ég a nap,
Azt hinnéd, mind mit sem csinál,
Őrzik kondíciójukat:
Lesz Pacsmacs Hold, Pacsmacska Bál.

Michael Sporn illusztrációja a vershez

Vers

"Assisi Szent Ferenc volna az egyetlen, aki ebben a házban otthonosan érezné magát"

December 9, 2014, 10:00 pm

≫ Next: "A telet jelenti még a karácsonyi készülődés is"

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

   Az eddigi Durrell-olvasmányok után elérkezett végre az idő, hogy megismerkedjem a legelső kötettel, ami egyben a Korfu-trilógia nyitánya is, és végre többet megtudjak Spiroról is.

  Durrellék a ködös Albionban tengetik napjaikat és már elegük van az esős időjárásból. Szerencse, hogy Larrynek rengeteg barátja van, akikkel rendszeresen levelet vált, és az egyik levélben az az ötlet érkezik: költözzön a család Korfura. Micsoda remek elképzelés! Csakhogy egy költözés nem is olyan egyszerű, főleg négy gyerekkel és néhány állattal. De a Durrell család nem ismer lehetetlent, így útra kelnek számtalan bőröndjükkel, egy kutyával és néhány kalitkával.

   Csakhogy már sem az utazás, sem a megérkezés nem megy olyan könnyen. Hála az isteneknek, hogy megismerik Spirot, aki bizonyos angol nyelvismerettel bír és szívesen áll a család rendelkezésére. 

   Némi nehézség árán sikerül is elfoglalniuk egy megfelelő villát, de az élet Korfun sem olyan idilli: Larryt egy szamár zavarja az írásban, Margot tovább kínozzák a pattanások, Leslie kedvére hódolhat a fegyvereinek, Gerry mindenféle emberekkel és állatokkal köt barátságot, utóbbiakat előszeretettel hordja haza, míg a mama igyekszik békét teremteni csemetéi között.

   - Ugyan, ugyan, minek veszekedtek - szólt rájuk mama.
   - Larry olyan marhán értelmetlen.
   - Na, tessék - méltatlankodott Larry -, én vagyok a család legértelmesebb tagja!
   - Igen, drágám, de veszekedéssel nem lehet a kérdést megoldani. Keresnünk kell valakit, aki tanítja Gerryt, és felébreszti az érdeklődését.
   - Úgy látszik, egyetlen dolog érdekli - mondta Larry keserűen -, éspedig az, hogyan lehet mindent betölteni az állatvilággal. Nem hiszem, hogy az effajta érdeklődést tanácsos táplálni... Már így is életveszélyes... Ma reggel rá akartam gyújtani, hát egy ménkű nagy dongó repül ki a gyufaskatulyából.
   - Az enyémben szöcske volt - szólalt meg Leslie zordul.
   - Igen, én is azt hiszem, hogy az ilyesmit meg kellene tiltani - mondta Margo -, én pont a fésülködő asztalomon találtam egy nyüzsgő dögökkel teli, undorító üveget. 
   - Én eltekintenék a dongók támadásaitól, ha ez vezetne valamire - hangsúlyozta Larry , de ez átmeneti időszak, tizennégy éves korára kinövi.
   - Már kétéves kora óta ebben az átmeneti időszakban van - vélte mama , - és még semmi jelét sem mutatja, hogy ki akarná nőni.

A kis Gerry Korfun

   Közben - ahogyan a fenti idézet is tanúsítja - Gerry fejét igyekeznek mindenféle tudománnyal tömni, ami nem is olyan egyszerű feladat, hiszen őt a természet érdekli a leginkább. De hála Larry kiterjedt ismeretségi körének, felbukkan a színen Theodore, akivel a fiú azonnal megtalálja a közös hangot.

   A számtalan kaland közben nemcsak a szigeten élőket (embereket és állatokat egyaránt) ismerhetjük meg, de megtudhatjuk, mi történik, ha a család néhány tagja is a tömeggel együtt egy elhunyt szent papucsát csókolgatja annak reményében, hogy ő teljesíti a kívánságukat, találkozunk egy gyilkossal is, vendégeket fogadunk, majd ismét költözünk a családdal és közben rengeteg ismerettel gyarapodunk - észrevétlenül. Mert Gerry természetesen legszívesebben az állatairól mesél: legyen az lábas vagy lábatlan jószág, sosem gondoltam volna, hogy egy gekkó és egy sáska csatája ilyen izgalmas lehet. Pedig nem tartoznak a kedvenc állataim közé.

  Csoda, ha még a mama is megörül egy kiskutyának? Csakhogy e nem mindennapi kutya érkezése micsoda kalamajkákat tartogat! És még nem említettem a mama fürdőruháját és még sok minden mást...


   Ki ne ezt szeretné ezt a flúgos családot, akikkel mindig történik valami és akiknek az otthonában lehet, hogy tényleg csak Assisi Szent Ferenc érezné jól magát? Mindenesetre azalatt az egy hét alatt, míg róluk olvastam, szívesen és örömmel vendégeskedtem náluk, mert bár rendszerint veszekednek és osztják egymást, mégis érezni, mennyire szeretik egymást.

   Aki pedig ezen a könyvön sem tud nevetni, annak nincs humorérzéke. Zseniális és imádom Spirot!
Aki eddig valamiért elsiklott Durrell könyvei fölött, bátran vegye közébe ezt, mert nagy valószínűséggel azon kapja magát, hogy mostantól vadászni fog rájuk.


   Azért a dicséret megilleti Sárközi Györgynét (Molnár Mártát, igen Molnár Ferenc lánya), akinek nagyszerű fordításában olvashatjuk mai napig a Korfu-trilógia első részét.

 A kötetből filmadaptáció is készült. Valaki esetleg látta már?

  - Borzalmas szemetet csináltak a papírjaidból - jegyezte meg Margo.
   Larry egy pillanatra zihálva rámeredt:
  - Micsoda tökéletes meghatározása a tényeknek! - mondta végül. - Mindig  készenlétben tartasz valami alkalmas közhelyet, hogy véleményt nyilváníts egy katasztrófáról. Irigyellek ezért, hogy sorscsapások idején képtelen vagy az értelmes beszédre!

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Eredeti cím: My Family and Other Animals
Korfu-trilógia 1. 
Fordította: Sárközi Györgyné
338 oldal
Európa Kiadó, 2007
1800 Ft

---

"A telet jelenti még a karácsonyi készülődés is"

December 11, 2014, 10:00 pm

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: "Assisi Szent Ferenc volna az egyetlen, aki ebben a házban otthonosan érezné magát"

$

0

0

   Biztos vagyok benne, hogy sokan felhördülnek, néhányan talán az első kő után kapkodnak, de bevallom, gyerekkoromban teljesen kimaradtak Fekete István könyvei. Ill. miután elsősként elolvastam a Vukot (amit nagyon szerettem), itt meg is szakadt a kapcsolatunk. Az ok egyszerű: nálunk alsóban nem voltak kötelező olvasmányok, nem kellett olvasónaplót írni és senki sem kérte számon, hogy ugyan miért vittem vissza olvasatlanul a Bogáncsot a könyvtárba, és miért nem olvastam el később, amikor már a saját polcomon is megvolt?

    Így annyi volt biztos számomra, amikor kezembe vettem ezt a novellagyűjteményt, hogy garantáltan számíthatok szép tájleírásokra és sok-sok állatra. De nem is baj, hogy csak ennyit tudtam.


   Igazi időutazás ez a kötet: olvashatunk disznóölésről, gyerekkori csúszkálásról, betlehemezésről, karácsonyi ajándékokról, emberekről, éjféli misékről, sorsokról és természetesen állatokról.
   Olvasás közben eszembe jutott, amikor gyerekkoromban nálunk is összegyűlt a család decemberben egy-egy disznótor alkalmával.

   Az egész kötetet áthatja az emlékezés, a természet- és az emberszeretet, de a Tavaly ilyenkor első kézből szembesít a háború borzalmaival, mert akkor és ott, voltak emberek (és sajnos ma is vannak), akiket nem érdekelt, hogy ünnep van.

  Gyönyörű gondolatokkal találkozhatunk, melyek közül a következőt emelném ki:

      Ilyenkor - így karácsony táján -  a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyan, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése.
      Ilyenkor jólesik az elsüllyedt, öreg utakat megjárni, a fiatalság ragyogó útjait, a szelíd kalandok tiszta éjszakáit, és látni az elment patakok ringató játékát a holdvilággal, a szánkós utak alig pendülő éjszakáit, a karácsonyfákat, amelyek el nem múlnak soha, és az álmokat, amelyek az örökkévalóságból jöttek, oda is szállnak vissza pihenni és boldognak lenni, mint a szeretetben megfürdött emberi lélek.
     És ilyenkor nem jut eszembe: pénz, jólét, dicsőség, nyers vágy és elmúlt szerelem, csak a múló élet apró örömei, távoli nevetés a szívemben és emberek, akik halkan járnak valahol a ködben, csendesen szólnak az idő árnyékai mögött, mégis őket hallom, és nem a fájdalom ordítását, a dicsőség nyers kiáltását, vagy a szerelem bódult és rekedt suttogását. 

   Olyan ezt a novellagyűjteményt olvasni, mint kinyitni egy régi fényképekből és emlékekből összeállított albumot, mely az évek hosszú sora alatt gyűlt össze. Megelevenedik előttünk a téli erdő, a már említett gyerekkor, a disznótorok, az ajándékok, ünnepek, betegségek sora, rokonok, barátok, ismerősök alakja és közben belőlünk is előtörnek az emlékek és ráeszmélünk, hogy valami hasonló velünk is megtörtént gyerekként, amire mi is ilyen büszkék voltunk, vagy éppen így pironkodtunk miatta.

   A fülszöveg is rögtön megemlíti Fekete István mély vallásosságát, de nem kell megijedni, bár a hit fontos szerepet kap több írásában is, de nem térítő szellemben, tehát ne ijedjen meg senki tőle.

   Tökéletes hangolódás az ünnepre, csendben, elmélyedve érdemes olvasni, majd évről évre újra és újra elővenni és újra megnyitni az emlékek folyamát.
   Nálam pedig lassan itt az ideje, hogy bepótoljam gyerekkori hiányosságaimat. 

   A kötetben található novellák jelentős része a legutóbb 2000-ben, az Új Ember Kiadó gondozásában megjelent Régi karácsony c. kötetben is megtalálható.

    Csak - persze -  a karácsonyfára nem volt magyarázat, de az emberi élet nagy fordulataira rendesen nincs magyarázat.

Fekete István: Karácsony éjjel
Fekete István művei sorozat
192 oldal
Lazi kiadó, 2005
2000 Ft
A konyvar.hu szerint egyetlen boltban kapható, egyébként antikváriumokban érdemes keresni és beszerezni. 

Vers hétfőn

December 14, 2014, 9:30 pm

≫ Next: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?

≪ Previous: "A telet jelenti még a karácsonyi készülődés is"

$

0

0

William Blake: Angyal

Fordította: Vámosi Pál

Álmot láttam, mily talány!
Voltam szűz királyleány,
Angyal őrzött, égi sarj,
Ne érintsen semmi baj.

S mert könnyem hullott végtelen,
Megtörölte két szemem,
Könnyem hullott, gyors özön,
Elrejtettem örömöm.

Akkor elszállt, menekült;
Rózsa-reggel felderült;
Illant könny és félelem,
Dárda, vért lett fegyverem.

S mire gyorsan visszatért,
Óvott már a dárda, vért,
Mert ifjuságom elrepült,
S fürtjeimre hó terült.

Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,
hóban lépegetnék,
ha a jeges táj fölött
karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt
nagy könyvből dalolnék
fehér ingben, mezítláb,
ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga
mennybolt alatt járnék,
körülvenne kék-eres
halvány téli árnyék.

Kis ágat öntöznék
fönn a messzi Holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan.

Csak sírnék, csak rínék,
ha karácsony volnék,
vagy legalább utolsó
fia-lánya volnék.

Versek:
William Blake
Weöres Sándor

Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?

December 16, 2014, 10:00 pm

≫ Next: A kékszemű

≪ Previous: Vers hétfőn

$

0

0

   Milyen szokatlan, mondathatnánk furcsa, ambivalens cím. Amikor először találkoztam a könyvvel az interneten, mentem is tovább, mert egész egyszerűen az jutott eszembe, biztos ez is valami manapság divatos önsegítő bestseller lehet, olyasmi, amivel Bridget Jones könyvespolcai vannak tele. Aztán később több, nagyon is pozitív véleményt olvastam róla, de mégsem éreztem késztetést, hogy ez engem érdekelne. Nemrégiben valamiért megint csak eszembe jutott, és akkor már tudtam, nekem ezt el kell olvasnom.
   Elöljáróban elmondanám, hogy a hit mindenkinek a magánügye, amit illik tiszteletben tartani, de Mrs. Winterson bigottságára nehéz szavakat találni, ez néhány mondattal lejjebb ki is derül. 

    A Winterson házaspár 1960-ban megállt egy kiságy, egy rossz kiságy előtt, hogy hazavigyen egy hathetes kislányt, mivel saját gyermekük házasságuk addigi évei alatt nem született. A férj egyszerű munkás volt, az asszony nagydarab, gonosz, háztartásbeli és vakbuzgó keresztény. Mrs. Winterson azért szeretett volna egy kislányt, hogy legyen egy barátnője. De az ördög rossz kiságyhoz vezette, amit az elkövetkező években rendszeresen a kis Jeanette fejéhez is vág.

   Milyen környezetbe is került ez a csöppség? A férjet nyugodtan papucsnak is nevezhetjük, akinek nincs beleszólása semmibe, hiszen a felesége minden pénteken elveszi a fizetését és csak néhány pennyt ad vissza neki. Egy olyan asszonyt kap anyának, aki boldog, hogy rátalált Jézusra, az Apokalipszist várja, nem hisz a test feltámadásában (ezt persze a gyülekezet előtt titkolja), az egész házat, még az árnyékszéket is!!! bibliai idézetekkel tapétázza ki, a lányát Mózes könyveiből tanítja olvasni, a családjának a Bibliából olvas fel és ha a végére érnek, kezdik elölről. És ez az asszony éjszaka főz, hogy ne kelljen egy ágyban aludnia a férjével, csak a rosszat látja örökbefogadott gyermekében, akit rendszeresen kizár a házból és ver is.

   Ugye, hogy nem éppen ilyennek képzeljük az eszményi anyát? És miért csodálkozik, ha a gyereke nem úgy viselkedik, ahogyan ő szeretné? Mert a kis Jeanette rossz, megbántja a barátait és abban a pillanatban ezt élvezi. Egy napon felfedezi, hogy az irodalom és a könyvek világa az egyetlen menedék a számára, ám anyja szerint a könyvekkel is csak a baj van, a Biblián kívül nem tűr meg más olvasmányt a házban. Így a kislány titokban viszi haza a könyveit, majd az accringtoni könyvtárnak köszönhetően fedezi fel az angol irodalmat A-tól Z-ig (Jane Austen, Gertrude Stein, T. S. Eliot, Shakespeare stb).

   De mindez még hagyján! Egy napon Mrs. Winterson megtudja, hogy a lánya a saját neméhez vonzódik! Mi ez, ha nem botrány, szégyenfolt a család becsületén? Ezért kiprédikálják a családot, Jeanette-et ördögűzésnek vetik alá. És ekkor jön az a bizonyos kérdés, ami a címben is elhangzik. A tinédzser Jeanette pedig elgondolkodik: ő nem akar normális lenni, ő boldog akar lenni. Ha az a normális, ahogyan az anyja él, köszöni, nem kér belőle. Ő tanulni akar, felpakol és otthagyja addigi otthonát.

   Jeanette útkeresése, önvallomása ez a regény. Egy olyan nőé, aki visszaemlékezik, de nem vádol, nem a bosszú fűti, pedig a gyerekkora Dickens tollára kívánkozik, mégis ő egyszerűen csak élni és szeretni akar. Szeretet akar adni és kapni. Mert utóbbit nem kapta meg gyerekként, nem tudja, milyen az, ha egy gyereket szeretnek a szülei. Élete legkeserűbb pillanataiban is talál mentsvárat, és ezt a mentsvárat a versek jelentik: hogy egyszer megtanulta azokat a sorokat, melyeket így bármikor és bárhová magával tud vinni, melyek mindig kéznél vannak és ha kell, erőt meríthet belőlük:

   Azért hiszek a szépirodalomban és a történetek hatalmában, mert rajtuk keresztül a nyelveken való szólás valósul meg. Nem kell elhallgatnunk. Ha valami nagy baj ér, keresgéljük a szavakat, dadogunk, hosszú szüneteket iktatunk be. Elakadunk. Mások nyelvén keresztül azonban visszakapjuk a nyelvünket. Fordulhatunk a vershez. Kinyithatjuk a könyvet. Valaki már járt odalent a mélyben, és felhozta nekünk a szavakat. 
   Szükségem volt szavakra, mert minden boldogtalan család a csöndre esküszik. Sosem bocsátanak meg annak, aki megtöri a csöndet. Neki kell megbocsátania saját magának. 

    Jeanette Winterson megtörte a csendet. Őszintén mesél, nem hallgat el semmit sem a borítón szereplő kislányról, sem a tizenéves, majd felnőtt önmagáról. Bevallása szerint nem szereti a lineáris történetvezetést, amit mi is megtapasztalunk olvasás közben, de az eseményekbe befurakodó korábbi történések egyáltalán nem zavaróak, sőt éppen általuk értjük meg az aktuális jelent. Egyetlen aprócska zavaró tényezőt találtam csak a regényben: Accrington részletes bemutatását, de sosem lehet tudni, mikor veszi hasznát az ember az itt olvasottaknak.

   Gondolatébresztő és egyáltalán nem hatásvadász. Irodalomszeretőknek erősen ajánlott, de egyébként is, ha jókor kerül a kezünkbe, nagyon sokat ad(hat). Hihetetlen Winterson élni akarása még a legnehezebb pillanatokban is.

   Jeanette Winterson többször is említi az első regényét, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcsöt, amit jó lenne a magyar boltok polcain is látni. De azért örüljünk annak, hogy ez a könyve már megjelent magyarul.


Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Eredeti cím:Why Be Happy When You Could Be Normal?
Fordította: Lukács Laura
264 oldal
Park Kiadó, 2013
3500 Ft
Az írónő honlapja

A kékszemű

December 19, 2014, 11:00 pm

≫ Next: Vers hétfőn

≪ Previous: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?

$

0

0

   Amikor felfedeztem, hogy Molnár Ferenc mesekönyvet is írt, tudtam, hogy egyszer mindenképpen meg kell szereznem és el kell olvasnom, hogy megismerjem ezt az oldalát is. S láss csodát, valóban így történt, mert amint kinyitottam és elkezdtem olvasni, rögtön magába szippantott a mese varázsa és teljesen megfeledkeztem arról, hogy nem a meséinek köszönhetően lettem Molnár-rajongó.

     Egy nagy város egyik házában él egy testvérpár: az öt és féléves Annus és a négyéves Jánoska, akiket az öreg Bori Borcsa nevel. A gyerekek árvák, a kisanyjuk - ahogy Borcsa néni hívja - az égben van.

   Egy decemberi napon a két gyerek az egyik üzlet kirakatában megpillant egy csodaszép hölgyet (egy próbababát) csodaszép ruhába öltöztetve, ami megszólalásig hasonlít az édesanyjukhoz. És csodák csodája, amikor elmennek a kirakat elöl, a gyerekek felfedezik, hogy a bábu, a csodaszép ruhás hölgy rájuk mosolyog. Persze Borcsa néni nem hisz a gyerekeknek, de ettől a naptól fogva Annus és János, amint teheti, felkeresi a szép hölgyet, közben pedig kisanyjuk az égben meghatottan figyeli két gyermekét...

      Annus belekapaszkodott Bori Borcsa szoknyájába, és ijedten kiáltott fel:
      - Borcsa néne! Nézze csak! Nézzen oda! Ez a viaszhölgy utánunk néz, és ránk mosolyog... ránk mosolyog!
      János meglepetten kiáltott fel:
      - Ránk mosolyog! Szavamra mondom, Borcsa néne, szavamra!
      Öreg Borcsa visszanézett a viaszhölgyre, és bosszúsan mondta:
      - Ugyan, kis ostobák! Képzelődtök! Hogyan mosolyogna rátok, hiszen fából és viaszból van.
      Bori Borcsa okos öregasszony volt, de ezúttal nem volt igaza. 

   Tudom, hogy elfogult vagyok Molnár Ferenccel, de ez a mese olyan szép, bájos, szívmelengető. Gyönyörű példája a gyermeki szeretetnek, a csodavárásnak és az abban való hitnek, ami ilyenkor még inkább felerősödik mindannyiunkban, még akkor is, ha nem vesszük észre. Mert ahogy a két gyerek készül a naponta a viaszhölggyel való találkozásra és a Karácsonyra, úgy készülünk mi is az ünnepre.

  Reich Károly rajzai pedig csak még élvezetesebbé teszik az olvasást. Szinte mindegyik oldalon találunk egy-egy illusztrációt, így talán a kisebbek is szívesen hallgatják majd a mesét és nem mondogatják, hogy lapozz már.

  Kortól függetlenül mindenkinek ajánlom, hiszen a mesékből nem lehet (nem lenne szabad) kinőni. Molnár Ferenc pedig csak még nagyobb kedvenc lett.


Molnár Ferenc: A kékszemű
Reich Károly illusztrációval
46 oldal
Móra Kiadó, 2011
1990 Ft

Vers hétfőn

December 21, 2014, 9:30 pm

≫ Next: A nagy négyes - húsz év múlva

≪ Previous: A kékszemű

$

0

0

Szabó Magda: Karácsony

Oldják iszákjukat a csendesülő,
alacsony fellegek,
omlik az ártatlan, együgyű hó
a háztetők felett.
A füst elkapja derekát,
együtt forognak,
úgy imbolyodik a világ,
ahogy ők imbolyodnak.

Húzzák már komoly szarvasok
az ünnepet,
szájuk körül az esti pára
s az eltűnt gyermekkor lebeg.
Omlik a hó, ömlik a hó,
nem nézi, hova hull,
csak bámulnak a szarvasok,
szarvukon gyertya gyúl.

Ömlik a hó, omlik a hó,
leng, surrog és kering,
eltemeti a surranó
december lépteit,
meztelen, ezüst lábnyoma
nem villan már sehol,
a szarvas békén lépeget,
bizakodik, dalol.
„Honnan jössz?” – kérdezem a hótól.
„Te hova mégy?” – a hó ezt kérdezi.
Rám néz, én meg rá. Hallgatok.
Mit feleljek neki?

Vers